A japán kormányfő letagadta a világháborús szexrabszolgák létét

Bocsánatkérést vár az amerikai szenátus

Eközben az Egyesült Államok külügyi bizottságában három nő vett részt egy meghallgatáson, ahol ügyvédek segítségével szeretnék végrehajtatni azt a határozatot, amely Japánt hivatalos bocsánatkérésre kötelezi. A határozatban nem szerepel, hogy Japánnak kárpótlást kell fizetnie, az inkább arra ösztönzi a szigetországot, hogy ítélje el azokat, akik azt állítják, hogy egyáltalán nem volt szexuális rabszolgaság, és ismertesse meg a gyerekekkel a kényelmi hölgyek szerepét.

A javaslat támogatói olyan bocsánatkérést akarnak, amelyet az Egyesült Államok kormánya tett a japán-amerikaiaknak, akiket a második világháború idején internáló táborokba gyűjtöttek. A bocsánatkérést a Kongresszus elfogadta, és 1988-ban Ronald Reagen elnök aláírta.

A japán hadsereg a történészek becslése szerint a 30-as és a 40-es években szerte Ázsiában, az általa megszállt területeken csaknem kétszázezer nőt - javarészt koreaiakat és kínaiakat - kényszerített arra, hogy bordélyházakban kiszolgálja a császári hadsereg katonáit. A japán kormány 1993-ban már beismerte, hogy a hadsereg bordélyházakat tartott fenn a csapatok számára és megkövette az egykori szexrabszolgákat. 1995-ben létrehozták a föüggetlen szervezetként működő pénzalapot (Ázsiai Nők Alapítvány) az áldozatok kártérítési követeléseinek kielégítésére, ám a kényelmi hölgyek egy része visszautasította az adományt. A japán törvényhozók egy csoportja a mai napig egyfolytában szorgalmazza a bocsánatkérés visszavonását, és szerintük nincs szükség utólagos kárpótlásra, mivel ezeket a háború utáni szerződések már rendezték.

Japán azonban ellenzi a határozatot, ami kisebb feszültséghez vezetett az egyébként erős amerikai-japán kapcsolatokban. Ezt azzal indokolják, hogy Japán vezetői már többször bocsánatot kértek, a szigetország egyesült államokbeli nagykövete levelében pedig azt írta, hogy országa elismerte a felelősségét és beismerte tetteit. "Nem felejtjük el a múltat, de szeretnénk előre tekinteni" -írta Ryozo Kato.

Dana Rohrbachert képviselő szerint Japán már megtette, amit a határozat követel. "A bocsánatkérés teljesen és kielégítően megtörtént", és a japán állampolgárokat nem kellene azért büntetni, amit korábbi nemzedékek követtek el. A külügyminisztérium együttérzését fejezte ki az áldozatok iránt, de egy nyilatkozatban úgy fogalmazott, hogy Japán már lépéseket tett az ügy megoldása felé. Mike Honda képviselő, a határozat támogatója szerint többen azt hiszik, ez a múltra vonatkozó ügy hátrányosan befolyásolhatja a japán-amerikai szövetséget. Ezek az aggodalmak azonban megalapozatlanok. "A megbékélés pozitív hatással lesz a térség kapcsolataira, és a történelmi aggodalmakat is elsimítja"- mondta a japán származású amerikai Honda, akit gyerekként egy amerikai internáló táborba vittek.

1. Pontatlan fogalmazás vagy szándékos provokáció?
2. Bocsánatkérést vár az amerikai szenátus