2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Olasz navigátorról nevezték el az új kontinenst

2007. február 22. 15:00

1512. február 22-én halt meg Amerigo Vespucci olasz navigátor, felfedező, akiről elnevezték a nemrég felfedezett kontinenst, Amerikát.

Navigációt oktatott a Mediciek bankárja

Amerigo Vespucci 1451-ben vagy 1454-ben született egy gazdag firenzei kereskedőcsaládban. Humanista nevelést kapott, sokat olvasott, könyveket és térképeket gyűjtött. A Medici család 25 éves korában franciaországi küldetést bízott rá, ezt teljesítve a Medicik `bankjának` alkalmazottja lett.

Főnökei 1491-ben spanyolországi ügyeik intézésére Sevillába küldték, s ebbéli minőségében valószínűleg jelen volt, amikor Kolumbusz visszatért első útjáról. A későbbiekben részt vett Kolumbusz további expedícióinak előkészítésében, s nagy valószínűséggel a harmadik előtt személyesen is megismerkedtek.

1497 és 1504 között saját állítása szerint négy, bizonyíthatóan két utazást tett az Újvilágban. A történészek jelentős része egyetért abban, hogy 1497-ben nem szállt hajóra, viszont bizonyos, hogy 1499-ben a spanyol Alonso de Ojeda expedíciójához csatlakozott. Guyana partjaitól már egyedül hajózott Dél-Amerika partjai mellett túl az Amazonas torkolatán, a déli szélesség hatodik fokáig. Akkor még úgy vélte, Ázsia egy egészen keleti félszigetét érte el, ahová Ptolemaiosz Cattigara városát tette.

A fellelkesülve visszatérő Vespucci azonnal útnak akart indulni, hogy ezen az úton elérje Indiát és Ceylont, de a spanyol kormányzat gyorsan leforrázta. 1501-02-ben immár portugál szolgálatban érte el a brazil partokat, majd dél felé haladva felfedezte a La Plata torkolatát, egyes vélemények szerint egészen a Tűzföldig jutott. Ő maga említést tesz egy 1503-04-es expedícióról is, de e kérdésben nagy a bizonytalanság, - akár igaz, akár nem, lényegi felfedezést már nem tett.

1505-ben megnősült, honosították Spanyolországban, s a hajózásban és a kereskedelemben egyformán jártas férfiúként felvételt nyert a két évvel korábban alapított Nyugat-indiai Kereskedőházba. Bár ő maga égett a vágytól, hogy ismét tengerre szállhasson, csalódnia kellett. 1508-ban Ferdinánd király Kasztília főrévkalauzának nevezték ki, a tisztséget haláláig viselte. A hangzatos elnevezés azt takarta, hogy a spanyol flotta kormányosait kellett megtanítania a navigáció és a kozmográfia rejtelmeire, felügyelte a kapitányok által szolgáltatott adatok összegyűjtését a térképek készítését. 1512. február 22-én halt meg Sevillában, özvegyének férje érdemeire való tekintettel nyugdíjat folyósítottak a kincstárból.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár