Az ENSZ is elítéli a holokauszt-tagadást

Budapesten is az áldozatokra emlékeztek

Ha a minden emberi törvényt megsemmisítő holokauszt áldozataira emlékezünk, akkor csak a némaságnak van helye - hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter az Élet Menete Alapítvány által rendezett holokauszt megemlékezésen szombaton Budapesten.

Két éve az ENSZ határozatának értelmében január 27. hivatalosan is a vészkorszak nemzetközi emléknapja - emlékeztetett Hiller István, hozzáfűzve, hogy `ezen a napon szerte a világon tízmilliók állnak meg egy pillanatra és így vagy úgy, de ugyanarra gondolnak: valakinek a saját származása, valakinek elhurcolt, soha nem ismert szülei jutnak az eszébe, valakinek a nagypapája, akit csak egy régi, megbarnult fényképről ismer. Ma este némán gyújtunk gyertyát és némán gondolunk a milliónyi áldozatra és arra a több millió emberre, akik a mai napig gyászolják őket` - fogalmazott az oktatási és kulturális miniszter.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékezés nem kizárólag `egy csendes intim tevékenység, hanem felelősség is, felelősség, amit vállalni érdemes, tisztességes, mert emberi`. Kiemelte: emlékezni tisztesség, a jövőt formálni pedig kötelesség. Mint mondta, `aki nem hajlandó emlékezni a vészkorszakra, az bűnt követ el`. Aki emlékeztetni akar, nem a múlt sebeit akarja felszaggatni, hanem a jövőt akarja formálni, `mert tudja, mert azt akarja, hogy soha többé a közönyt nem engedhetjük meg` - mutatott rá Hiller István.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), illetve a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója beszédében azt hangsúlyozta, hogy a hatmillió zsidó tudatos, szervezett, "a nagyipar eszközeivel" végrehajtott kiirtása már önmagában záloga lehetne annak, hogy soha többé ne történjen meg mindaz, amit Auschwitz nevével jellemzünk és példázunk. A múlt tanulságait fenn kell tartanunk, értelmét magyarázni kötelező önmagunknak, társainknak és főleg gyermekeinknek - hangoztatta Zoltai Gusztáv. Bízni kell abban, hogy "az ész, a belátás, a józan jövő óhaja meghozza a maga lehiggadt világát, a toleranciát, az együttműködést és a szolidaritást" - jegyezte meg.

Darvas István rabbi szerint az ENSZ által kijelölt emléknap kettős célt szolgál: az emlékezést, illetve a tanítást. Ugyanakkor hozzátette: egyik sem egyszerű, mivel "felszólításra nem lehet emlékezni, gombnyomásra képtelenség felidézni szeretteink arcát, elpusztított rokonaink emlékét". A rabbi beszédében a gyűlölködést, az előítéletes gondolkodást egy lassan terjedő fertőző betegséghez hasonlította, egyúttal felszólított az emlékek megőrzésére, a gyűlölet elleni harcra, valamint a félelmek, a gátlások legyőzésére.

A Holokauszt Emlékközpont rendezvényén közjogi méltóságok és a diplomáciai testületek képviselői is megjelentek. "A Holokauszt, és a meggyilkolt áldozatok emléke úgy él bennünk, mint Európa és saját személyes történetünk minden más fontos mozzanata (...) az emlékezők felelőssége ma talán nagyobb, mint valaha. A harc a felejtés ellen ugyanis nem más, mint a mindenkori elnyomás, a kirekesztés, a megbélyegzés, a zsarnokság elleni szakadatlan küzdelem" - írta az emlékezőknek szóló táviratában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Ugyancsak táviratban üzent Orbán Viktor, volt miniszterelnök és Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A Fidesz elnöke szerint "62 év telt el, de a holokauszt pusztítását mégsem tudtuk feldolgozni, hiszen a magyar kultúra és a magyar élet még ma, ennyi idő után is szédül a vérveszteségtől".

Az emlékezés hivatalos szónoka Joanna Stempinska lengyel nagykövet volt, aki beszédében az emlékezés és az emlékeztetés kötelességére, az intolerancia, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni következetes fellépésre szólított fel, valamint élesen elítélte a történelem relativizálását. A rendezvény hivatalos vendégei - így Sólyom László köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a német, az amerikai, az izraeli és az orosz nagykövet - több más emlékezővel együtt ott volt még Fónagy János, a Fidesz és Pettkó András, az MDF politikusa - az esemény végeztével mécseseket helyeztek el a vészkorszak áldozatainak emlékfalánál.

A köztársasági elnök a rendezvényről távozva a Páva utcai emlékközponttól a Petőfi híd pesti oldalánál lévő Nehru-parkhoz indult tovább, ahol koszorút helyezett el a náci népirtás roma áldozatainak emlékművénél.

(Múlt-kor/MTI)

1. Jelképes határozat született
2. Nemzetközi megemlékezések
3. Budapesten is az áldozatokra emlékeztek