A lagúnáktól Bizánc ostromáig: a tengeri városállam viharos története
2007. január 23. 14:00
Korábban
Keresztények a keresztények ellen
Az előzmények ismerete nélkül azonban nehéz ítéletet mondani, ezért a szerző a szakirodalom segítségével összefoglalja a keresztes háborúk korának politikai helyzetét, egyben kitér a fontosabb eseményekre. A keresztes gondolathoz Velence óvatosan közeledett, mivel nem akarta veszélyeztetni az ekkor már gyümölcsöző kereskedelmi kapcsolatait. Hiába tiltották a pápák a "hitetlenekkel" való üzletelést, a Köztársaság kedvező megállapodásokat kötöttek a muzulmánokkal. Az első keresztes hadjárat után létrejövő keresztes államok helyzete nem volt könnyű, ezért a flottával rendelkező itáliai kereskedővárosok előnyös szerződéseket tudtak életbe léptetni. A második és harmadik keresztes hadjárat kudarccal végződött, ráadásul ez utóbbiban a nagy formátumú német-római császár, I. (Barbarossza) Frigyes életét vesztette. Pedig Jeruzsálem 1187-es újbóli elfoglalása sokkolta a keresztény világot, és az uralkodót képesnek tartották a csorba kiköszörülésére.
III. Ince pápa 1198-ban szólított fel a kereszt ismételt felvételére. A szervezők az Alexandriába való eljutás érdekében a tengeri utat választották, ezért Velencéhez fordultak, akivel szerződést kötöttek. (A szerző a kötet végén függelékben közli a korszakra vonatkozó legfontosabb dokumentumokat.) Az egyezség értelmében Velence vállalta 4500 lovag, ugyanennyi ló, 9000 fegyverhordozó és 20 ezer gyalogos katona átszállítását és élelmezését. A szállítás költsége óriási összegre rúgott, ugyanakkor igénybe vette a Köztársaság teljes hajózási kapacitását.
A keresztesek Velence környékén kezdtek gyülekezni, de a flotta csak akkor állt a rendelkezésükre, ha a teljes összeget kifizették. Erre azonban nem került sor, mivel nem érkezett meg annyi ember. A szerző felsorolja a történészi álláspontokat, és a jogász szemével értelmezi a helyzetet. Velencét nem terheli felelősség, mivel ők teljesítették a feltételeket, a keresztesek nem voltak képesek kellő létszámban összegyűlni. Más kérdés, hogy "szerencsére" Velence azonnal tudta a megoldást: vagy megfizetik a kialkudott összeget, vagy elfoglalják Zára városát. 1202 novemberében ez utóbbira sor is került.
Bizáncban a 12-13. század fordulóján polgárháborús helyzet alakult ki, ami lehetőséget teremtett a beavatkozásra. A birodalom a keresztesek szemében mindig is "gyanús" volt, mivel nem támogatta teljes erejével a hadi vállalkozásokat. A mesés kincsek reménye és az egyházegyesítés lehetősége miatt a sereg nagy részének nem okozott lelkiismeret furdalást, hogy egy keresztény várost vettek ostrom alá. III. Alexiosz császár bízott a falak erejében, de más eszközzel nem rendelkezett. Ugyanakkor a városbeliek keményen ellenálltak, a velenceieknek ádáz küzdelem után sikerült a védők erejét megtörni.
Az első ostrom után a támadók még bíztak a politikai helyzet megoldásában, de az általuk támogatott bizánci herceg erőtlennek bizonyult. Ezért a keresztesek ismét a fegyverekhez nyúltak, a város teljes elfoglalására 1204 áprilisában került sor. A győztesek három napi szabad rablást engedélyeztek maguknak. A hihetetlen mennyiségű kincs egy része Velencébe vándorolt. 1204. május 16-án IX. Balduin koronázásával megalakult a Latin Császárság, amely 1261-ig állt fenn.
Támogasd a szerkesztőségét!
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
Legfrissebb
Legolvasottabb
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap