A heti remény: 50 éves az ötöslottó

Korábban

Pazarló életet folytatott Mozart családja

Legendás bandita és pisztolyhős: 125 éve halt meg Billy a kölyök

Játék készült az 1956-os forradalomról

A baseball első említése 213 éves

A genovai játéktól a hazai lottóig

A lottó szó olasz eredetű, de már az ókori Rómában is rendeztek a Saturnalia ünnepen olyan sorsjátékot, ahol sorsjeggyel értékes tárgyakat avagy rabszolgákat lehetett nyerni. Az első mai értelemben vett ilyen szerencsejáték a 16. században, Firenzében született, ahol már maguk a játékosok adták össze a nyereményalapot. A kilencven számos lottó eredete Genovára nyúlik vissza: a várost vezető testületbe minden évben öt új tag került, akiket kilencven polgár közül sorsoltak ki, s a nép fogadást kötött személyükre. Az egyre kedveltebbé váló foglalatosságot az anyagi nehézségekkel küszködő elöljáróság intézményesítette, az első sorsolást 1620-ban rendezték meg.



A "genovai játék" viharosan terjedt, hamarosan az itáliai félsziget több városában rendeztek hasonló, kilencven számos sorshúzásokat. A játékszenvedély, a könnyű és lélekromboló gazdagodás esélye ellenérzéseket is kiváltott, a pápák kifejezetten tiltották a részvételt. Nem sok sikerrel: a biztos bevételi forrásra minden uralkodó igyekezett rátenni a kezét, sőt még az amerikai kongresszus is engedélyezte a lottót 1776-ban a függetlenségi harc támogatására.

A Habsburg Birodalom osztrák és cseh tartományaiban 1751-ben császári pátens honosította meg és nyilvánította állami monopóliummá a lottójátékot. Magyarországon 1762. március 26-án engedélyezte Mária Terézia Pozsonyban és Temesvárott a lottót, a rendezés jogáért 1770-ben Baratta András közel félmillió forintot fizetett, ez az összeg egy évtizeddel később 800 ezer forintra nőtt. Buda városába némi késéssel, 1770-ben érkezett meg a lottó, ez év szeptember 2-án forgatták meg a Felső piac téren, a mai Batthyány téren álló jövedéki épületben a szerencsekereket, avagy ollafortunát, ahogy akkor nevezték.



A koncessziót a takarékos II. József 1787-ben megszüntette, a hatalmas hasznot hajtó játék szervezése ekkor állami kézbe került. A sorsolásokat kéthetente rendezték, a szelvények gyűjtését gabonakupecek, kocsmárosok, trafikosok végezték, a lottógyűjtődék hálózata az egész országra kiterjedt. Akkoriban négyféle lehetőséget lehetett megjátszani: határozatlan egyes húzás, azaz az öt megtett szám bármelyike nyert, határozott egyes húzás, azaz meg volt szabva, a szám hányadiknak kerül elő, ambó (kettes) és ternó (hármas) találat. Quaternóra és quinternóra, azaz négyesre és ötösre nem lehetett fogadni.

A kiegyezés után, 1868-ban az osztrák tulajdonú lottó hazai kézbe került, létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, amely évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárt. A lottónak azonban komoly ellentábora volt (a szociáldemokrata párt is hevesen követelte betiltását), ezért 1895-ben megszüntették, helyére az osztálysorsjáték lépett.

1. A genovai játéktól a hazai lottóig
2. Gyarapodó nyeremények

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel