2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hatásos volt a középkori medicina

2007. január 3. 11:00

Egy német orvostörténész tanulmánya szerint a középkori orvostudomány jobb volt annál, mint amilyen a híre.

Kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg felcserét és kuruzslóját!

A Die Welt című német lap internetes változata szerint a városról városra utazó sarlatán csodadoktorok és a véres foghúzások, továbbá a boszorkányként megégetett gyógyító asszonyok bizonyára nem keltették a középkor jó hírét, ebben az értelemben jogos lehet a `sötét` kifejezés.

Gundolf Keil, a Würzburgi Egyetem kutatója azonban a föllelhető források alapján azt a következtetést vonta le, hogy az akkori orvosok egyáltalán nem voltak sarlatánok. Akkor vágtak eret a páciensen, ha úgy látták, hogy fertőzésnél kell segíteni rajta. Ma már tudjuk, hogy a baktériumok annál lassabban szaporodnak, minél kevesebb vasat találnak a vérben.

A magas vérnyomásnál és túlsúlynál is használták a köpölyözést, annak ellenére, hogy a gyógyászok nem tudtak vérnyomást mérni. Ugyanakkor azok az emberek, akik piros arccal, meleg, nedves bőrrel kerültek hozzájuk, aligha kerülhették el az érvágást. Manapság ugyanezeket tekintjük kritériumnak, ha a tipikus magas vérnyomásos beteget vizsgáljuk. A vérzéseket akkoriban nyomókötéssel,  tűvel és cérnával csillapították. Ennek a módszernek az elsajátítása ma is a medikusok képzésének része, ám régebben a varrást még egy bőrdarabon tanulták.

Keil professzor kutatásai során utalást talált arra is, hogy a 14. században Észak-Németországban egy felcser úgy távolított el egy agydaganatot, hogy a páciens ezalatt teljes narkózisban volt. Azt már több száz év óta tudták, hogy az úgynevezett altatószivacsot, amelyet különböző drogokkal, - például ópiummal vagy mandragóra borral itattak át -, el lehet altatni a beteget. Kábító hatása megbízható volt, ugyanakkor több páciens elhalálozott, mert leállt a légzése.

A sebek elfertőződése ellen mézes táptalajon gombákat termesztettek, amelyet aztán a sebbe vittek. Köztudott, hogy bizonyos gombafajták penicillint termelnek, ez a mai napig a legismertebb antibiotikum. A középkorban ugyan senki nem ismerte az antibiotikumokat, de azt tapasztalatból tudták, hogy bizonyos gombafajták segítik a sebek gyógyulását - írja a Die Welt online verziója.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár