Puskás: maga a történelem
2006. december 8. 12:30
Korábban
Az Aranycsapat mint akarat és képzet
Az intézményi átalakítással a Rákosi-rendszer a legnépszerűbb tömegszórakozásnak számító fociból legitimációs eszközt teremtett magának. A kommunizmus felsőbbrendűségét mindenáron igazolni próbáló hatalom egyik legvisszafogottabb tagja, Nagy Imre is arra a következtetésre ragadtatta magát 1953-ban a 6:3-as győzelem után az Országgyűlésben, hogy `Magyarország sportnagyhatalom`. S bár az Aranycsapat sikereit a sportirányítás minden erővel politikai misszióvá igyekezett formálni, s az imperialisták elleni csapásként feltűntetni, a társadalom futballimádó része ezt az ideológiai mezt sohasem vette magára. A párt azonban olyannyira erős legitimációs eszközként ismert rá a focira, hogy a legnagyobb anyagi áldozatok árán stadionépítési és rekonstrukciós beruházásokat kezdett. 1953-ban felavatták a nemzetközi léptékben is a legmodernebbek közé sorolható, százezer nézőt befogadó Népstadiont.
A bürokratikus centralizmus jegyében fogant intézményi átalakításnak két fontos és egymással ellentétes társadalomtörténeti fejleménye lett: egyrészt nem gátolta meg egy világverő Aranycsapat megszervezését, másrészt szétverte az amatőr labdarúgást, amely az utánpótlás elvesztése miatt végzetes következményekkel járt.
Az Aranycsapat a kommunista rendszer kiépülésével párhuzamosan zajló diadalmenetében valóban közüggyé emelte a focit: 1952-ben megnyerték az Olimpiát, 1953-ban pedig európai csapatok közül elsőként verték el az angolokat. Az azonban már inkább csak kivételes szerencse dolga, hogy az ötvenes években ennyi jó képességű játékos jelentkezett a válogatottba, s legendásan fékezhetetlen, irracionális játékstílusuk a bürokratikus-utasításos módon működtetett futballéletben ekkora sikert ért el. A csapat titkát kereső Barcs Sándor, a labdarúgó-szövetség akkori alelnöke szerint "Két dolgot csinált az a magyar aranycsapat, amit eladdig senki. Ezért is szaladgáltak például szegény angolok úgy, mint pók a falon. Soha nem egymásnak... a legritkább esetben adták egymásnak a labdát, mindig az üres térbe..., és valaki már tudta, hogy oda kell indulnia. Ez az egyik. A másik pedig: korábban nagyon erősen kötöttek voltak a posztok. A balszélső a bal oldalon, a jobbszélső a jobb oldalon... De azok a játékosok állandóan csereberélték a helyüket. Hányszor előfordult, hogy Kocsis Sanyi a bal szélről, ballal beadta a labdát, és Czibor jobb lábbal, épphogy fölé lőtte a jobbösszekötő helyéről. Hányszor kiabálta Salamon Béla, a kor egyik nagyszerű komikusa, amikor Sándor elkalandozott: Csikar, eridj haza, itt a postás!"
A Rákosi-rendszer mindennapjaiban traumatizált és a sikerre rendkívül kiéhezett társadalom az Aranycsapat diadalában a kis népek vigaszát, a nemzeti büszkeséget, és talán a kibontakozás reményét látta meg. A sportsiker akkori politikai jelentését érzékelteti, hogy amikor a berni világbajnokságon az NSZK elleni döntőben az Aranycsapat váratlanul csupán ezüstérmet ért el, Budapesten a belvárosban három napon keresztül tartottak a "kis októberi focialista forradalom" több ezres tüntetései, mire a karhatalom és az államvédelem határozottan fellépett. Az egyértelműen kommunizmus-ellenes akció megtorlása helyett a hatalom kényszerűen az eltussolást választotta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát 15:05
- Karinthy és Horthy is megcsodálhatta a magyar vidéket a Zeppelin fedélzetéről 11:20
- Hatalmi kérdéssé váltak a gladiátorjátékok a Római Birodalomban 09:05
- Máig nem heverte ki teljesen a spanyol nép a polgárháborút tegnap
- Szinte egész életét a humanitárius tevékenységnek szentelte id. Antall József tegnap
- Évszázadok nyomában – Olaszország történelmi látnivalói tegnap
- Néhány rendtársa szerint az ördögtől kapta látomásait Ávilai Szent Teréz tegnap
- A gyógynövényektől a penészen át a higiénikus sebellátásig tegnap