2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Puskás: maga a történelem

2006. december 8. 12:30

Felelevenítjük, mit jelentett az embereknek a Rákosi-korszakban a futball és a világbajnoki győzelem nélkül is világelsőnek számító Aranycsapat.

Futballisták az államosított sportéletben

A foci már a két világháború között a legnépszerűbb tömegszórakoztatási lehetőségek sorába lépett, s a háború után egyértelműen a társadalmi felemelkedés egyik csatornájává vált. A grundok legtehetségesebb ifjai a korosztályos csapatokból még tizenévesen a nemzeti válogatottba kerülhettek, ahol állami hátszéllel nagy karriernek néztek elébe. Magyarországon mintegy 150 ezer igazolt játékos várta a kiemelkedő sportteljesítménnyel járó társadalmi emelkedést, hogy eljusson olyan helyekre, ahol a mindennapi halandó csak álmaiban járhat. A kiépülő kommunista hatalom a népszerűtlen intézkedések ellensúlyozására voltaképpen a párt uralmának igazolására szolgáló eszközként használta fel a legtehetségesebb futballistákat, amikor a nép alulról jött fiait valódi sztárként ünnepelte.



A Rákosi rendszer számos járulékos lehetőséget kínált fel a legjobbaknak: Puskást például katonatisztté avatták, hogy több fizetést kaphasson, Bozsik pedig 1953-tól három éven át parlamenti képviselő volt. Koltay Gábor 1985-ös betiltott Szép volt fiúk című portréfilmjében Puskás azt is elmesélte, hogyan nézték el a kivételezett embereknek a csempészést: "gyakran kellett külföldi vendégeket fogadnunk, és nem akartuk, hogy azt mondják, ezek éheznek. (...) az összes magyar sportoló hozzám jött a problémáival, mert nekem volt az a lehetőségem, hogy eljussak azokhoz a személyekhez - hárman-négyen voltak - akikkel el lehetett egy-két dolgot intézni. Lakás, bútor, pénz, előléptetés. (...) Félhivatalosan engedték a nyugati nejlonharisnyák, órák, sálak behozatalát 49-től 56-ig."

A közéletben talán utolsóként a sportirányításban érvényesült a szovjetizálás. A háború utáni sportélet átalakításának sarokpontja a törvényerejű rendelettel 1951-ben létrehozott, a minisztertanács felügyelete alá rendelt és a párt vezető testületeinek döntését végrehajtó Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB) lett. A totális államosítás jegyében a labdarúgást a Sport Minisztérium egyik részlegeként Sebes Gusztáv (a mai fogalmak értelmében az MLSZ elnökeként, illetve szövetségi kapitányként) irányította az utasításos koordináció eszközrendszerével.



A mechanikusan lemásolt szovjet minta alapján levezényelt államosítás alapvető célja volt, hogy a régi múltra visszatekintő vezető egyesületeket és klubbokat megfosszák korábbi jelentéstartalmuktól, szurkolótáboruktól és anyagi forrásaiktól is. A labdarúgó alapszervezeteket ezért a Haladás névre hallgató ernyőszervezet bábáskodása alá helyezték. A Kispestből Budapesti Honvéd, az MTK-ból Bástya lett (az ÁVH csapata), míg az UTE-ből átalakított Dózsa a rendőrség egyesületeként működött. A játékosokat a megfelelő tiszti rendfokozattal is ellátták. A csapatok finanszírozását átalakították: a Kinizsi, az egykori Ferencváros az Élelmezési és Földművelésügyi Minisztérium, az MTK jogutódjának számító Vörös Lobogó (korábban Bástya) a Könnyűipari Minisztérium alá kerültek, a Kohó- és Gépipari Minisztérium a Vasas csapatokat igazgatta. A sportpolitika pénzügyi hátterét a szocialista nagyvállalatokra bízták, aminek következtében például Sztálinváros Építők nevű csapata NB I-es tagsághoz jutott.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár