Örökségvédelmi példakép lehet a megújult Hiemer-ház

A végromlástól a tündöklésig

Az épületet Székesfehérvár eleinte bérbe adta, így a XVIII. század közepén Zichy János bérelt benne hat szobát, istállót, valamint pincét is. Ezután elemi iskola, leányiskola, majd reáliskola volt benne, miután pedig a XIX. században a város tulajdonába került, sokáig plébániaként működött.

A II. világháború után ez az épület sem kerülhette el az államosítást. Ennek következtében lakásokat, és zeneiskolát alakítottak ki benne, valamint meghagyták a plébániát is. Sok gondot nem fordítottak az állagmegőrzésére, 1958 után már fel sem újították, csak födémcserére, a fedélszék cseréjére és javítására, valamint a zárt erkély aládúcolására került sor. Lecserélték az ablakokat, valamint a homlokzati nyílászárókat is. A nyolcvanas évek végére az épületegyüttest bezárták, s ezzel megindultak a régészeti és művészettörténeti kutatások is. Legépebben a rokokó stílusú vakolat, valamint a falfülkében álló Szent Sebestyén szobor maradt meg, de a ház általános állapota ekkorra már rendkívül leromlott, központi elhelyezkedése okán gyakorlatilag mindenki szeme láttára került végveszélybe.

A felújítás után

A város utóbb Európai Uniós forrásból 600 millió forintot nyert el a rekonstrukcióra, s idén ünnepélyesen át is adták a megújult műemlékegyüttest. Ezután EU információs központ, és önkormányzati tárgyalótermek kapnak benne helyet. Újjászületése szép, ám egyelőre sajnos ritka példa a régi épületek új funkciójú hasznosítására.

Székesfehérváron és országszerte még számos omladozó épület várja sorsa jobbra fordulását, helyi példánál maradva elég, ha a Székesfehérvár-csalapusztai neoreneszánsz Kégl-kastélyt, valamint a romantikus stílusú, Fehérvár-kisfaludi Simay-Holczer kastélyt említjük.

1. Szerencsés helyen álló épület
2. A végromlástól a tündöklésig