A második világháború legnagyobb ellentámadása söpörte el a Tájfunt
2006. december 5. 15:00
Hatvanöt évvel ezelőtt, 1941. december 5-én született meg az egyik legfőbb második világháborús felismerés: a német hadsereg nem tudja elfoglalni Moszkvát.
Korábban
Támadás Moszkva ellen
A Német Birodalom 1941. június 22-én a Barbarossa-terv alapján kezdte meg a Szovjetunió elleni háborút, amelyhez azonnal csatlakozott Olaszország, Szlovákia, Románia, Finnország, valamint június 27-én Magyarország. Moszkvát a támadás felkészületlenül érte. A németek offenzívája a Barents-tengertől a Fekete-tengerig elterülő óriási térségben bontakozott ki, és 1941. szeptember végéig elfoglalták a Baltikumot, Belorussziát, Ukrajna és a Krím majdnem egész területét, közel félmillió négyzetkilométert. Az 1,8 milliós német haderővel 1,25 milliós szovjet haderő állt szemben, harckocsik, rohamlövegek, tüzérségi eszközök vonalán kétszeres volt a német fölény.A Tájfun fedőnevet viselő német direktíva három erős páncéloscsoport keleti és északkeleti irányú csapásaival szerette volna részekre tagolni a szovjet főváros védelmét, majd gyorsan mozgó csapatokkal észak és dél felől karolták volna át Moszkvát. Szovjet részről a kedvező terepszakaszok kihasználásával igyekeztek mélyen lépcsőzött védelmet kiépíteni, megakadályozandó az ellenfél áttörését a fővároshoz. Október 10-én a szovjet nyugati és tartalék front Zsukov hadseregtábornok parancsnoksága alá került. A frontvárossá változott Moszkvából kitelepítették a párt- és kormányszervek egy részét, valamint a diplomáciai testületet.
Moszkva bombázása, 1941 |
1941 december elején a mintegy négyezer kilométeres német-szovjet arcvonalon folyó elkeseredett küzdelemben a Wehrmacht szárazföldi magasabb egységeinek háromnegyede, hadviselési eszközeinek zöme vett részt, mindez nagyban hozzájárult Németország és szövetségesei főerőinek felőrlődéséhez. Másfelől 1941 decemberében már a Szovjetunió lakosságának közel fele a német vonalak mögött élt, nem szólva azokról a termelési kapacitásokról, amelyek a háború előtt a szovjet szénkitermelés több mint 50 százalékát, a nyersvas-, acél és hengereltáruk termelésének 66 százalékát adták.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. Államalapítás és az új rend megszilárdulása Magyarországon a 10–13. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- Egyensúlyteremtő képességében rejlett Szent István sikereinek titka
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.