Ágyút öntöttek a 16. századi diósgyőri műhelyben

2006. november 7. 12:30

A diósgyőri vár területén, illetve környezetében 2002 óta folynak régészeti kutatások. Az eredményekről Lovász Emese és Makoldi Miklós tájékoztatták a Múlt-kort.

Korábban

Felújították Gábor Áron kohóját

Előkerült I. Rákóczi György ágyúöntő műhelye

Gótikus erődítés a sárvári Nádasdy-vár alatt

17. századi velencei ágyúk a szeméttelepen

Műhelyek szolgálták ki a várbelieket

A négy saroktornyos vár a korábbi ásatások során már elárulta titkait: napvilágra kerültek a nemzetségi vár csekély falmaradványai, a korábban `libalegelő` képét mutató domb alól pedig előbukkantak az alsóvár falai, gyilokjárói és kaputornyai. 1968-ra befejeződött a feltáró-helyreállító munka, és az akkori szakmai közvélemény szerint `legkiemelkedőbb magyar romhelyreállítás`-nak tartott vár megnyithatta kapuit a látogatók előtt.

Nézze meg a feltárás képeit galériánkban!

Több mint 30 év után felmerült egy esetleges rekonstrukció, a palotaszárnyak és a lovagterem helyreállításának lehetősége. A saroktornyok belső oldalain ma is kirajzolódnak a palotaszárnyak keresztmetszetei, a korabeli Európában legnagyobbnak számító lovagterem boltozatának teljes ismerete alapján pedig talán visszaállítható az eredeti struktúra. Az eddigi feltárások során azonban a vár faragott köveinek csak kis töredéke került elő.

A vár környékét érintő beruházások tették lehetővé a régészeti munkálatok újbóli megindítását. A vizesárokban az egykori falszakaszokhatalmas mennyiségű kőtörmelékének eltakarítását kellett véghezvinni. Az iszap olyan "kincseket" is megőrzött, mint az Anjou-kori leletanyaggal keltezett rétegből előkerült kesztyű és bőrcipő, vagy az óriási mennyiségű, szinte ép késő-reneszánsz kerámia.

Sikerült a kutatás határait kiterjeszteni a vizesárkon túlra, az egykori vársík területére is. Az Árpád-kori objektumok, köztük egy mészégető, valamint egy 16. századi fazekasműhely maradványai, egy csontfaragó műhelyre utaló állatcsontok az egykori pezsgő kézművességről tanúskodtak. A vártól keleti irányban mintegy 500 méter távolságra a régészek megtalálták annak az É-D irányú kőkerítésnek a maradványait, amely minden bizonnyal legkülső gyűrűként funkcionált. A mai Várfürdő területén feküdt az egykori "Királynék fürdője", illetve itt egy újabb műhely jelezte a "kiszolgáló tevékenység" hajdani meglétét.

következő oldal 1 / 2