150 éves az esztergomi székesegyház

A Dunára néző építészeti kihívás

Az első esztergomi templom alapjait 1010-ben I. István király rakatta le, a Szent Adalbertnek szentelt építményt évszázadokig bővítették. 1543-ban azonban a város - a tatárjárásig királyi székhely - török kézre került, a templom a háborúk során súlyosan károsodott, erősen megrongálódott `szép kapuja` 1823-ban omlott össze, amikor egy torony rádőlt.

A 18. században Barkóczy Ferenc érsek készíttette el egy várhegyi templom terveit, ám ebből semmi sem lett. A mai székesegyház építését 1820-ban Rudnay Sándor érsek indította el, aki a tervezést először Ludwig von Remyre, a Bécsi Udvari Építészeti Kancellária vezetőjére bízta, ám végül Kühnel Pál, a kancellária egyik beosztottjának tervét fogadta el. Kühnel hatalmas együttest álmodott a római Szent Péter tér nyomán, tervében a hegyet 8-10 méterrel legyalultatta, a több mint 200 méteres teret a dombtetőn a bazilika kupolás épülete zárta le a csatlakozó palotaszárnyakkal. Oldalra került az érseki palota és a szeminárium, míg alul félkörben a kanonokházak határolták. (Ebből csak a templom, a kanonokházak egy része, és - másutt - a szeminárium valósult meg.)

Az 1821-es tervek

Az érsekség 1822-ben költözött vissza Nagyszombatból, ahová a török elől menekült. Rudnay ez év április 22-én helyezte el a templom alapkövét, lebontatva a középkori templom maradványait és a Mária Terézia-kori helyőrségi templomot. A hatalmas munkát a bécsi udvar rossz szemmel nézte, igyekezett akadályozni azt. Kühnel 1820-ban vette fel unokaöccsét, Packh Jánost, hogy segítsen a tervezésben. Packh, akit 1821-ben az építkezés vezetésével is megbíztak, az alaprajzot módosítva kibővítette a kriptát, majd Kühnel 1824-es halála után a homlokzaton is változtatott. Rudnay érsek halálakor, 1831-ben a főfalak, a kupolát tartó pillérek s az azok közti boltozatok már álltak, ám a pénz elfogyott. A munka leállt, s Packhot egyszerűbb terv készítésére kérték fel.

Az érseki széket hét évig nem töltötték be, így az építkezés csak 1839-ben, Kopácsy József érseki kinevezése után folytatódott. Packhot ebben az évben meggyilkolták, helyébe Hild József lépett, aki tehetségét már bizonyította az egri székesegyház építésénél. Esztergomban megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, fokozva az épület vertikális hatását, s elhagyta Packh aprólékos tagozatait, s a szentpétervári Izsák székesegyház mintájára a kupolát nálunk újdonságnak számító vasszerkezettel építette meg. Bár Esztergomban 1847-49 közt sem volt érsek, Hild erélyének köszönhetően a munka nem állt le.

1. A Dunára néző építészeti kihívás
2. A végeredmény összefogott és harmonikus épület lett