Még ma is rendezetlen a világháborús német-lengyel viszony

2006. augusztus 11. 13:15

Német-lengyel diplomáciai viszály tört ki csütörtökön egy a második világháború végén és a háború után kitelepítettek sorsát bemutató berlini kiállítás miatt. A `Kikényszerített utak` című kiállítást a tervek szerint hivatalosan Norbert Lammert, a Bundestag elnöke nyitja meg Berlinben.

Korábban

A megértés hídja épül a lengyelek és a németek között

Lengyelország hivatalosan tiltakozott a rendezvény ellen. A lengyel kormány magas rangú képviselője ismételten azt hangoztatta, hogy a kiállítás, amely egy most felállítandó, nagyszabású dokumentációs központ része, a múlt egyoldalú értelmezését tükrözi, s igyekszik elhárítani a második világháború alatt elkövetett német bűncselekményekkel kapcsolatos felelősséget a német államról. Az ötlet Erika Steinbachtól, a második világháború végén és a háború után elüldözött németek szövetségének (BdV) vezetőjétől származik; évekkel ezelőtt ő indítványozta, hogy - a cseh és a lengyel bírálatok ellenére - Berlinben valósuljon meg az európai kiűzöttek sorsát dokumentáló központ.

Erika Steinbach

A kereszténydemokraták (CDU) parlamenti padsoraiban politizáló Steinbach terve szerint a berlini központ elsősorban a német elüldözöttek sorsát dokumentálná, de nem hagyná figyelmen kívül a világ más részein lezajlott elüldözéseket, etnikai tisztogatásokat sem

Többen - főleg lengyel és cseh részről - kezdettől fogva ellenzik a tervet, azt hangoztatva, hogy szerintük a berlini dokumentációs központban átírnák a történelmet, és hogy sem a lengyelek, sem a csehek nem kívánnak a "tettesek" szerepében feltűnni. Ellenezte a Steinbach-tervet a korábbi Schröder-kormány is, amely annak ellenpárját, az Emlékezés és Szolidaritás - Európai Hálózat tervét népszerűsítette. Az elgondolás szerint ennek székhelye Varsó lenne, s a projekt megvalósításában - korábbi német híradások alapján - Magyarország, Lengyelország és Szlovákia is részt venne. A Schröder-kabinet azt hangoztatta, hogy egy ilyen emlékhelyet csak európai vállalkozásként lehet megvalósítani.

Angela Merkel kancellár ezzel szemben támogatja a központ felállítását. A kancellár asszony a közelmúltban fölvetette azt is, hogy a jövőben rendezzék meg Németországban az elüldözés és kitelepítés áldozatainak emléknapját. Merkel azon az állásponton van, hogy Németország továbbra is fogadjon be visszatelepülőkként Kelet-Európába szakadt németeket.

Német politikai körökben a közelmúltban óriási felháborodást váltott ki a lengyel védelmi miniszter egy nyilatkozata, amelyben a politikus párhuzamot vont a náci rezsim és a jelenlegi német kormányzat között.

(Múlt-kor/MTI)