Barbarossa-hadművelet: 65 éve kezdődött a német-szovjet háború

Német vereség Moszkvánál

Hitler kiadta a komisszárparancsot: a politikai biztosokat meg kell ölni. Az SS és a különleges rendőri egységek a polgári lakosságot irtották, főleg a zsidókat. Vlaszov tábornok vezetésével támogató orosz csapatokat szerveztek, a szlávok 3/4-ét Szibériába tervezték telepíteni, helyet adva a német telepeseknek. Június végére északon elérték a baltikumi Dvina folyót, középen a Berezinát, majd jelentették: `az Oroszország elleni hadjáratot 14 nap alatt megnyertük`.

Július 9-én Bialystoknál és Minszknél 328 ezer szovjet katona esett fogságba, augusztus 5-én Szmolenszknél 310 ezer. A szeptember 8-án körülzárt Leningrádot 900 napig ostromolták - eredménytelenül. Hitler a nyugati villámháborút akarta megismételni, ám csapatai egyre hosszabb fronton terültek szét az orosz síkon. Október 2-án Moszkva ellen indultak: a brjanszki és vjazmai csatákban 20-án 673 ezer hadifoglyot ejtettek, ám ezután az őszi eső és sár, majd a hó és a hideg mind jobban fékezte haladásukat.

Az oroszok még áprilisban semlegességi egyezményt kötöttek Japánnal, kivédve a kétfrontos háború veszélyét, júliusban németellenes brit-szovjet szövetség jött létre, az USA augusztusban a Szovjetunió felé is érvénybe léptette a hadianyagok szállítását elősegítő szerződést.

Az oroszok, kihasználva a nagy terület előnyeit, lassan magukhoz tértek, Tél tábornok csapásai az ő technikájuknak kedveztek. Centralizálták a katonai vezetést, Sztálin az eddiginél is nagyobb hatalomra tett szert. A fenyegetett területeket kiürítették, kiemelten kezelték a hadiipart. Nagy Honvédő Háborút hirdettek, a felperzselt föld taktikáját alkalmazták, partizánalakulatokat szerveztek. A kormány a Volga-menti Kujbisevbe (ma: Szamara) települt, Sztálin Moszkvában maradt. A Vörös Hadsereg december 5-én a város előtt megállította a Wermachtot, a német győzelmi sorozat véget ért.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)

1. Példa nélküli hiba
2. Német vereség Moszkvánál