2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Irodalommal a rabszolgaság ellen

2006. június 15. 14:45

A kicsi asszony, aki kiváltotta a nagy háborút

A mű 1851-52-ben folytatásokban jelent meg
a washingtoni The National Era című, a rabszolgák felszabadításáért küzdő folyóiratban, s óriási sikert aratott, az utolsó rész közlésekor a teljes regényt is kiadták. A regény három hét alatt 20 ezer példányban kelt el, 1852-ben színpadi változata is elkészült, s hamarosan több nyelvre is lefordították. Az izgalmas és fordulatos, a pátoszt és a finom humort sem nélkülöző mű megrázta és elgondolkoztatta olvasóit, s sokban hozzájárult a rabszolgaság elleni harc erősödéséhez. Állítólag a polgárháború idején az írónő Washingtonban találkozott Lincoln elnökkel, aki e szavakkal üdvözölte: "Ön tehát az a kicsi asszony, aki kiváltotta ezt a nagy háborút."

A művet persze sok támadás is érte, ezekre válaszul 1853-ban Harriet megírta a Kulcs a Tamás bátyja kunyhójához című könyvét, amelyben a rabszolgaság kritikáját alátámasztó dokumentumokat tett közzé. 1853-ban európai körútra indult, amelynek során, különösen Angliában nagy ünneplésben részesítették. Az angolok később azonban megorroltak rá a Lord Byron életéről szóló munkájáért, amelyben a költő húgához fűződő vérfertőző szerelmi kapcsolatáról írt.

1856-ban újabb regényt jelentetett meg Dred címmel, ebben ismét a rabszolgaság eltörlésért szállt síkra, s azt mutatta be, milyen romboló hatással van a rabszolgatartás a fehérekre. 1857-ben állandó szerzője lett az ekkor alapított The Atlantic Monthly című lapnak, cikkei jelentek meg a The Independentben, s rendszeresen publikált a Christian Unionban is, amelyet egyik bátyja szerkesztett. Közben családjával többször is költözködött, előbb Brunswickban, majd Andoverben éltek, végül férje nyugdíjba vonulása után 1864-ben Hartfordban telepedtek le. Harriet továbbra is írt regényeket, ám ezek színvonala, hatása meg sem közelítette a Tamás bátyjáét. Regényein kívül társadalmi kérdésekről szóló esszéket publikált, megjelent egy vallásos témájú versesfüzete is, élete utolsó éveiben pedig felolvasóesteket tartott.

Hartfordi otthonában hunyt el 1896. július 1-jén.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma - Sarudi Ágnes)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár