135 éve verték le a párizsi kommünt
2006. május 29. 13:00
A forradalom véres hete
Programjuk egy része megismételte az 1793-as intézkedéseket: megvonták az egyház állami támogatását, 10 órás munkanapot írtak elő, a gyárakat a munkások szövetkezeteinek adták át, általános hadkötelezettséget vezettek be, a nőket egyenjogúsították, ellenőrzés alá vonták az árakat, a lakbéreket mérsékelték, az iskolai oktatást kötelezővé és ingyenessé tették. Forradalmi naptárt vezettek be, a rendőrséget munkásmilíciák váltották fel. Minden vezetői posztot választással töltöttek be, s mindenkit vissza lehetett hívni. A kommün tisztviselői annyi fizetést kaptak, amennyit egy munkás keresett. Forradalom a körbezárt városban Maximilien Luce: Párizsi utca 1871 májusában (A kommün)
Közben május 10-én Frankfurtban a versailles-i kormány békét kötött a poroszokkal, lemondva Elzász-Lotaringiáról s 5 milliárd frank hadisarcot vállalva. A Lyonban, Saint-Étienne-ban, Marseille-ben és Toulouse-ban is létrejött kommünöket gyorsan felszámolták, így a párizsiak egyedül maradtak a versailles-i kormánnyal szemben.
A francia és német csapatok áprilisra teljesen körülvették és folyamatosan bombázták Párizst. A szervezetlen és képzetlen felkelők nem tudták a katonai kezdeményezést magukhoz ragadni, a kormány viszont elérte, hogy a németek szabadon engedték hadifoglyaikat, akiket a kommün ellen vetettek be. Május 21-én a porosz megszállók támogatásával a 130 ezer fős kormánycsapatok MacMahon marsall (későbbi köztársasági elnök) vezetésével ellenállás nélkül elfoglalták Párizs egy részét. Kegyetlenkedések mindkét részről előfordultak, a túszokat, köztük Párizs érsekét is kivégezték.
A főváros lakossága nyolc napon át hősiesen védekezett, 900 barikádot emeltek, felgyújtották a Tuilérák palotáját és a Városházát, minden házért külön csata folyt. A "véres hét" során a kormány megtörte a kommünárok ellenállását, a harcok idején elesett vagy a bukás után rögtönítélő eljárással kivégzett kommünárok száma 20-25 ezerre tehető, a kormánycsapatok vesztesége mindössze 750 fő volt. A főváros elfoglalása után kemény megtorlás következett: 38 ezer embert fogtak le, s a hadbíróságok 1876-ig mintegy 7 ezret ítéltek börtönre vagy Új-Kaledóniába és Algériába történő száműzetésre. A 95 halálos ítéletből 23-at hajtottak végre.
A nemzetgyűlés Thiers-t választotta elnökké, helyére 1873-ban MacMahon került, és a köztársaság a továbbiakban is fennmaradt.
(Múlt-kor/MTI-Panoráma, Sajtóadatbank)
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/0677224c43895ae0020fa26b22f28f35.jpg)
![Múlt-kor magazin 2018. különszám](/ih0Ax/label/.cut-640x400/753.jpg)
Múlt-kor magazin 2018. különszám
- Hitler és a nők
- Tamáska Mária az "Öreg" árnyékában
- Magyar deportáltak felszabadulása és hazatérése
- Petőfi halála és a túlélés költői
- Kádár János és az ő Piroskája
- A Nagy Háború osztrák–magyar tábori bordélyai
- Vágy és vezeklés
- Rákosi Mátyás 15 évig tartó „gyógykezelése”
- Az elveszett csejtei "Vérgrófnő"
- Inkább elsüllyesztették a francia hadihajókat a britek, nehogy a németek kezére jussanak 17:05
- Amikor még őstulok sétálgatott a Nagykörúton 15:05
- Bizarr labdajáték jelentette a legnagyobb szórakozást Tikal népének 14:20
- Díjátadóvál zárták az Operaház Szláv szezonját 12:20
- A könyvtárak növekvő népszerűségére mutat rá az OSZK statisztikája 11:20
- Szerelmi csalódásai csak mélyítették Franz Kafka depresszióját 09:50
- Kiváló marketingérzéke is szerepet játszott André-Gustave Citroën sikerében 09:05
- A pestis miatt egész családját elvesztette a jóslatairól elhíresült Nostradamus tegnap