2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megoldották a fejetlen légiósok rejtélyét

2006. május 30. 11:30

Egy yorki nemesi ház kertjében 2004-ben 56 csontvázat találtak, közülük 30-at levágott, a lábak közé helyezett fejjel. Az esettel sokáig foglalkoztak a régészek és a történészek, és többen próbálták megfejteni a rejtélyt.

Az hamarosan kiderült, hogy a holttestek az i.sz. III. században kerültek a földbe. Abban az időben Yorkot még Eburacumnak nevezték és a `barbár` kaledónok ellen hadakozó Septimus Severus római császár légióinak főhadiszállása volt. A maradványok alapján állapították meg, hogy az akkori időkhöz képest magas teremtű, 174 cm-t meghaladó magasságú emberek voltak, erős fizikumúak, 20 és 45 év közöttiek. Fogzománcuk pedig elárulta, hogy a birodalom legkülönbözőbb részeiből jöttek.

A kutatók nem tudják
, ha a csontvázak légiósok lehettek, akkor miért vágták le a fejüket. Egyesek szerint ez talán egy pogány szertartás része lehetett. A rómaiak ugyanis úgy hitték, hogy a fej leválasztása olyan mágikus erőt szabadít fel, amely megkönnyíti a halott átjutását a másvilágra, ugyanakkor nem térhet fej nélkül vissza, hogy az élőket zaklassa. Ezt a feltételezést azonban elvetették, miután a fejnek a törzstől való elválasztása nem rituális módon, egyetlen éles pengével történt, hanem brutális csapásokkal, amelyek a nyakcsontokat is összetörték.

A történészek ezután a múlt eseményeiben
keresték a megoldást, és úgy tűnik, meg is találták. Septimus Severus Eburacumba elvitte két fiát, Caracallát és Getát is. A két fiúról Cassius Dio ókori történetíró igen negatív képet festett, szerinte a fiúk tivornyáztak, szórták a birodalom pénzét, és bár egyformák voltak, állandóan rivalizáltak. Apjuk halála után ez a római birodalomért folyó háborúvá fajult köztük. Caracalla megölte Getát és a történészek szerint nem kímélte annak híveit, így a harminc légióst sem. A fejek levágatásával és a lábak közé elhelyezésével holtukban is meg akarta alázni a testvéréhez húzókat.

Anthony Birkley professzor, Septimus Severus életrajzírója úgy gondolja, hogy a többi 26 között ott volt Castor, a császár kamarása, Euhodos is, aki megpróbálta a testvéreket összebékíteni, valamint az udvari orvos is, aki Caracalla kérését megtagadva, nem volt hajlandó megmérgezni Septimus Severust.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár