A KÖH megtilthatja a műemlékek társasházzá nyilvánítását

A kulturális miniszter rendelete szerint - amely a kulturális örökség védelméről szóló törvényen alapul - a műemléki épületekkel kapcsolatban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal látja el az építésügyi hatóság feladatát, vagyis a hivatal adja ki az építési és a használatbavételi engedélyt is. Engedély nélkül csak olyan munkálatokat lehet végezni a védett épületeken, amelyek az élet- és vagyonbiztonság miatt azonnali beavatkozást igényelnek.

Problémás védelem: Király u. 40.

Műemlék épület - a törvény szerint - csak a hivatal engedélyével alakítható társasházzá. A rendelet kimondja, hogy a hivatal ezt két esetben tagadhatja meg. Az egyik az, amikor az állam azzal a feltétellel adta át az épületet az önkormányzatnak, hogy az nem alakítható társasházzá. A másik ok pedig az, amikor a társasházzá alakítással olyan helyzet állna elő, amely miatt az épület egységesesen használt terei megváltoznának.

A törvény szerint a műemlék épületek felújítását a hivatal elrendelheti, de ilyenkor az örökségvédelmi többletköltségek az államot terhelik. A mostani rendelet szerint a kötelező karbantartást meghaladó munkák tartoznak ebbe a körbe. A többletköltséget - indokolva és számlával igazolva - a befejezést követően 30 napon belül kell kérni a hivataltól. A kifizetés a jóváhagyást követő 60 napon belül történik.

A nemzeti kulturális örökség minisztere a másik rendeletében ingatlanokat nyilvánít műemlékké. Ilyen védettséget kapott az ásványrárói szivattyúház, a biatorbágyi malom, a budapesti volt Tőzsdepalota és a Váci úton a Fővárosi Vízművek számos épülete is. Történeti kertként kapott műemléki védettséget a józsefvárosi Füvészkert.