2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

45 éve repülte körbe a Földet Gagarin

2006. április 13. 12:00

1961. április 12-én a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Alekszejevics Gagarin repülőőrnaggyal. A korabeli szovjet propaganda fölösleges titkolódzásának következményeként azonban még ma is akadnak, akik kétségbe vonják, egyáltalán repült-e Gagarin, vagy ha repült is valóban, ő volt-e az első.

Véletlen szerencsével az űrbe

Gagarin 1934. március 9-én született egy Szmolenszk melletti kis faluban, Lusinóban élő parasztcsaládban. Édesanyja fejőnő, apja ács volt. Munkásnak készült, öntödei szakmunkásiskolát, majd Szaratovban ipari technikumot végzett. A munkásfiatalok városi repülőklubjának tagjaként szállt fel először, s döntött úgy, hogy a repülést választja hivatásul. 1955-ben már az orenburgi repülőiskolán tanult, és 1957-ban első osztályú minősítéssel avatták pilótává.

Életében a nagy lehetőség 1959-ben érkezett el, amikor Szergej Koroljov, a szovjet rakétaprogram vezetőjének javaslatára elkezdték az űrrepülésre alkalmas jelölteket kiválogatni a légierő fiatal és tehetséges tisztjei közül. Gagarin azonnal jelentkezett, miként még háromezer társa is. Gagarin az összes, egyre szigorúbb követelményeket támasztó vizsgán megfelelt, bekerült az első százba, húszba, majd tagja lett az űrutazásra készülő hatos csoportnak is.

Gagarin útja

A szovjet hírügynökség, a TASZSZ 1961. április 12-én tette közzé a hivatalos közleményt, amely szerint Jurij Alekszandrovics Gagarin a Vosztok-1 űrhajóval 89,1 perc alatt, 181327 km sugarú, nyújtott ellipszis-pályán megkerülte a Földet, majd sikeresen földet ért az előre kijelölt körzetben, a Szovjetunió területén. Az első űrhajós személyéről az űrhajózási állami bizottság a start napjának reggelén döntött, méghozzá German Tyitov javára. A legenda szerint azonban Nyikita Hruscsov, a kommunista párt mindenható főtitkára bekérette a jelöltek tablóját, és Gagarin képére bökött: így ő repülhetett, Tyitov csak dublőr lett. Azonban Nyikolaj Kamanyin naplója ezt cáfolja, amelyből az derül ki, hogy nem a start napján, hanem két nappal előtte döntöttek Gagarin mellett. Ezért ő végezte el az utolsó gyakorlatokat Bajkonurban, az űrhajó katapultülésében.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár