110 éve kezdődött az első újkori olimpia
2006. április 6. 10:00
Száztíz éve, 1896. április 6-án nyitották meg Athénben az első újkori olimpiát.
Korábban
A fair play és az antik tradíció
Az első olimpiai játékokat a hagyomány szerint i.e. 776-ban rendezték, a görög városállamok versenyzői. Ettől kezdve négyévente gyűltek össze Olümpiában, hogy összemérjék erejüket, az olimpia ideje a városok közti béke időszaka volt. A versenyek alapelvének a kalakogathiát tartották: ép testben ép lélek. Az első olimpia egy napig tartott, az egyetlen számban, a kb. 200 méteres stadionfutásban csak férfiak vettek részt. Később bevezettek más futószámokat, a diszkosz- és gerelyvetést, távolugrást, birkózást, majd az ökölvívást, kocsiversenyt és pankrációt is, s a program 5-6 napig tartott. A győztesek óriási tiszteletnek örvendtek, nők még a nézők közt sem lehettek jelen. A római hódítás után az olimpiák presztízse csökkent, végül I. Theodosius császár i.sz. 393-ban betiltotta a játékokat.
Olimpiai stadion, 1896 |
Pierre de Coubertin báró, a Francia Atlétikai Szövetség főtitkára többször járt Angliában, hogy tanulmányozza az ottani testnevelési rendszert, s az angol nyelvű nemzetek számára Ashley Cooper tervezete alapján megrendezett Much Wenlock-i játékok nagy hatást gyakoroltak rá. 1890-ben Wenlockban találkozott Brookes-szal, ekkor öltött formát benne a modern, nemzetek feletti olimpiai gondolata.
Coubertin olyan olimpiákat tervezett, amelyeken minden nemzet részt vehet, s az angol fair play-t az antik tradícióval akarta ötvözni. Az 1894 nyarára Párizsba összehívott Nemzetközi Atlétikai Kongresszuson 13 ország 49 sportszövetségének képviselői vettek részt, köztük a magyar Kemény Ferenc. A tanácskozásnak két programpontja volt: az olimpiák felújítása és az amatőr-kérdés. A diplomáciai előkészítésben Alphonse de Courcel báró volt nagykövet jelentős részt vállalt, ő a béke előmozdítóját és a szocializáció eszközét látta a sportban.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- Egész életében a Római Birodalom feltámasztásáért küzdött I. Justinianus
- Brutális leszámolással ért véget Róma és Karthágó konfliktusa
- Egyszerre látja bűnözőnek és önfeláldozó hősnek az utókor Spartacust
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Végül bizánci provinciává süllyedt a vandálok rettegett afrikai királysága
- A római nép rajongott érte, a filozófusok megvetették a véres gladiátorjátékokat
- Évtizedek óta zajlik Komáromban a római katonai és polgárváros feltárása
- Az erényes római nő megtestesítőjeként tekintettek Corneliára, a Gracchusok anyjára
- Pokoli kínokat szenvedhettek el a Vezúv lábánál élő Pompeii lakói
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley tegnap
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony tegnap
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle tegnap
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter tegnap
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását tegnap
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély tegnap
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 2024.11.21.
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 2024.11.21.