230 éve született József nádor

Felvilágosult reformer

II. Lipót császár és Mária Ludovika spanyol infánsnő hetedik fia gyermekkorát Firenzében töltötte, Bécsbe 1790-ben került, amikor apja császár lett. Tizenhat évesen járt először Pest-Budán, amikor a Lipótot a császári trónon követő Ferenc bátyját magyar királlyá koronázták. Másik bátyja, Sándor Lipót Magyarország helytartója és nádora volt, az ő 1795-ben bekövetkezett halála után József lépett örökébe. Az ifjú főherceget hamar megkedvelték, főleg amikor elterjedt, hogy magyarul tanul. Első magyartanára Verseghy Ferenc, a költő volt, aki részt vett a magyar jakobinusok mozgalmában. Józsefet egy évvel kinevezése után, az 1796-os pozsonyi országgyűlésen közfelkiáltással Magyarország nádorának, a király utáni fő közjogi méltóságra választották meg, a poszton ő volt a 103. és az utolsó előtti, egyben a második Habsburg, ezzel egyidejűleg Pest-Pilis-Solt vármegye főispánja is lett.

József megtanult magyarul s több mint 50 évig töltötte be tisztét. Eleinte az udvar akaratát hajtotta végre, de miután megismerte a helyi viszonyokat, az ország történelmét és alkotmányát, önálló politikával próbálta összehangolni az udvar és a magyar rendek érdekeit - persze ez nem mindig sikerült. 1797-ben, 1800-ban és 1809-ben, a napóleoni háborúk idején a nemesi felkelés főparancsnoka volt, s a kormányzásba az országgyűlési ellenzéket is bevonta, az 1811. évi devalváció súlyos gazdasági következményein lehetőségei szerint próbált enyhíteni.

Metternich abszolutizmusa idején kiállt az országgyűlési szólás szabadsága mellett, s javasolta I. Ferencnek: térjenek vissza az alkotmányossághoz, a magyarok és az uralkodóház viszonyát reformokkal javítsák. Józsefnek sikerült elérnie, hogy a császár megkegyelmezzen a még rabságban sínylődő jakobinusoknak, köztük Kazinczynak. Idehaza sokat tett az ország gazdasági, kulturális felemelkedéséért, Pest-Buda szépítéséért. Az udvarban azonban gyanakvás vette körül, ellenfelei azzal vádolták, hogy el akarja szakítani a magyar korona országait s maga akar király lenni.

1802-ben támogatásával jött létre a nemzeti könyvtár, amely a Széchényi Könyvtár és a Nemzeti Múzeum magva lett - ennek gyűjteményét is segített bővíteni, értékes kódexeket és ősnyomtatványokat ajándékozva. 1804-ben Pest városnak írt leiratában kifejtette városrendezési elképzeléseit, 1808-ban létrehozta a Szépészeti Bizottságot, ő kezdeményezte az új városrész, a Lipótváros kiépítését. 1815-ben a gellérthegyi csillagvizsgáló építését szorgalmazta, úttörő szerepe volt a Városliget rendezésében (a legöregebb platánfák az ő alcsúti birtokáról származnak) s az általa megvett Margitsziget parkosításában.

1. Felvilágosult reformer
2. A magyarbarát Habsburg