Megtalálták az első amerikai rabszolgákat
2006. február 6. 12:00
A mexikói Yucatán-félszigeten antropológusok egy temetőben európai és őslakos amerikaiak mellett afrikaiként azonosított emberi maradványokra bukkantak.
Korábban
A sírokat a Yucatán-félszigeten, Campeche egykori gyarmati templomának közelében találták meg. A templomra és a temető maradványaira 2000-ben találtak rá, amikor a város közepén álló bevásárlóközpont átalakításán dolgoztak. Több mint 180 csontvázat tártak fel a területet átvizsgáló régészek. A Yucatán Egyetem kutatócsoportja az európai és őslakos amerikaiak maradványok között négy, töredezett afrikai csontvázra is rábukkantak.
A négy afrikai csontvázát - fogzománcuk stronciumtartalma alapján - azonosították afrikaiként. A további vizsgálatok szerint az 1500-as évek közepe és az 1600-as évek eleje között a ghánai Elminából kerültek az Újvilágba. A fogaikon azonosított reszelés minták szerint első generációs rabszolgák voltak.
Matthew Restall, a Pennsylvaniai Egyetem gyarmati Latin-Amerikát kutató professzora szerint a rabszolgák leleteit különösen érdekessé teszi, hogy keresztény szertartással, ám a spanyoloktól elkülönítve voltak eltemetve a város közepén lévő temetőben. Mindez nyilván eléggé különbözik attól a bánásmódtól, ahogy a rabszolgákkal később az északabbra fekvő ültetvényeken bántak. A Wisconsin-Madison Egyetem antropológus kutatója, T. Douglas Price szerint a temető a korszakban is egyedülállónak mondható, hiszen ott az afrikaiak és spanyolok mellett amerikai őslakosok maradványait is megtalálták.
A történészek szerint Campeche volt az egyik legfontosabb rabszolgaforgalmat lebonyolító spanyol kapu a kontinensen (innen származtak azok a rabszolgák is, akiknek első települését 1991-ben tárták fel a mai Manhattan területén). A mostani leletek azt bizonyítják, hogy Kolumbusz felfedezése után pár évvel már rabszolgákat hoztak a kontinensre, akiknek száma igazán a cukorültetvények megjelenésével nőtt meg.
A következő négy évszázad során 12 millió afrikai bennszülöttet hurcoltak az Újvilágba rabszolgának - írta az eset kapcsán a New York Times.
A kutatás részleteit az American Journal of Physical Anthropology következő számában teszik majd közzé.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
16. A modern demokráciák 17–18. századi gyökerei
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- A lámpásokból kifogyó olaj mentette meg Whitehaven kikötőjét a „rebellis” amerikaiaktól
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Bibliáját és sakk-készletét vitte magával a vesztőhelyre I. Károly angol király
- Nem tartotta tiszteletben az angol alkotmányosság alapját Földnélküli János
- 10 tény az amerikai függetlenségi háborúról
- 10 arcpirító adónem a brit történelemből – a gyufaadótól a tudásadóig
- Mániákusan igyekezett kijavítani műveltségbeli hiányosságait az első amerikai elnök
- Az egyetlen nő, aki aláírta az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát
- Ilyenek voltak Amerika pajzán alapító atyái
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila 19:05
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre 17:44
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra 14:20
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla 09:50
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére 09:05
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött tegnap
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco tegnap
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein tegnap