2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Mexikó visszaköveteli a királyi koronát Ausztriától

2006. január 25. 12:00

Az aztékok egyik legféltettebb kincsét, szent madaruk 400 tollával díszített uralkodói jelképét, évszázadok óta a bécsi Néprajzi Múzeum őrzi.

Az azték birodalom végső széthullása az 1519-es spanyol hódítással vette kezdetét. II.Montezuma, az utolsó előtti azték uralkodó mindenesetre ezüst és arany ajándéktárgyakkal üdvözölte a gyarmatosítók vezérét, Cortezt. Az aztékok szerint ugyanis éppen abban az évben kellett volna keletről hazatérnie istenként tisztelt királyuknak, Quetzalcoatl-nak. Egy évvel később, 1520-ban azonban II. Montezumát halálra kövezték, miközben éppen egy azték lázadót próbált lecsillapítani. A spanyol hódítások során zsákmányolt azték kincsek pedig V. Habsburg Károly spanyol király, Német-római császár, Ausztria főhercege tulajdonát képezték és a Habsburg udvarba kerültek.

A mágikus erővel felruházott azték uralkodói fejdísz a 16. század végén Ferdinánd tiroli főherceg gyűjteményét gyarapította, majd kétszáz évvel később osztrák állami tulajdonba vették, s akkor a Természettudományi Múzeum néprajzi részlegén kapott helyet. A korona legfőbb alkotóeleme az aztékok szent állatának, a bölcsesség, a termékenység, a szabadság és a béke megtestesítőjeként tisztelt quetzal madár 400 darab méregzöld farktolla. A négyszázas szám allegorikus értelmű: a hatalom és az örökkévalóság jelképe. Érthető tehát, ha Mexikóváros lakossága a középkori aztékok mai leszármazottjainak nevében, s elődeikhez hasonlóan a mai napig is vallja, hogy ha a korona egyszer visszatér hazájába, felvirrad az Indián Nap, amely harmóniát és békét sugároz majd, és egymás iránti tiszteletre tanítja a Föld minden lakóját.

A fejdísznek ma csupán egy másolata látható
a mexikóvárosi Antropológiai Múzeumban. Ezt és a mexikói kultúra sok más eredeti emlékét ajánlják a helyiek az osztrák kormánynak az eredeti koronáért cserébe. Eddig 150 ezer aláírást gyűjtöttek össze utcai kampány során és 197-et az interneten. Ha egyetért a mexikóiak követelésével, szavazatát leadhatja a http://www.deliberate.com/aztec/en/aztec_en.html weboldal bal oldalán a "petition" felirat alatt.

További észrevételeit pedig a hozzászólások között várjuk!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár