Meghal a szegények orvosa
2004. szeptember 13. 12:06
Batthyány-Strattmann László Dunakilitin született 1870. október 28-án. A jezsuiták Bécs melletti, majd kalocsai intézetében tanult, Ungváron érettségizett, ezután az osztrák fővárosban 1896-ban bölcsészdoktori (filozófiai, kémiai), 1900-ban orvosi oklevelet szerzett. 1902-ben az apjától örökölt köpcsényi kastélyban magánkórházat alapított, ahol kezdetben általános orvosként dolgozott, majd letette a sebész- és szülészorvosi vizsgát, és megszerezte a szemészorvosi oklevelet is. Ingyen, emberszeretetből, ha kellett, még az útiköltséget is fizetve gyógyított mindenkit, aki hozzá fordult. 1915-ben megörökölte nagybátyja vagyonát, körmendi kastélyát, a Strattmann nevet és a hercegi címet. (A két világháború közötti hét magyarországi herceg egyike volt.) Trianon után, amikor Köpcsény Ausztriához került, hetvenágyas magánkórházát átadta Burgenland tartománynak, családjával körmendi birtokára költözött, s ott egy modern, 25 ágyas szemészeti magánkórházat létesített. A legszegényebb néposztályhoz tartozó szembetegek jöttek hozzá az ország minden részéből, ingyen gyógyította, sokszor felruházta őket, szemüvegüket kifizette. Betegeitől - évente három-ötezer ember - a kórházi kezelésért csak azt kérte: imádkozzanak el érte egy Miatyánkot. Figyelemmel kísérte a szemészet fejlődését, kongresszusokon vett részt, s az új ismereteket a gyakorlatban is alkalmazta. 1917-ben tiszteletbeli tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának, s szakorvosi kiválóságát számos európai szaktekintély ismerte el. Felvilágosult gondolkodását mutatta, hogy alkalmazottainak már a XX. század elején nyugdíjbiztosítást vezetett be. A technika csaknem minden ága érdekelte, az elsők között vezetett automobilt. Arisztokrata voltából következően 1899-től a főrendiház, majd 1927-től a felsőház és több lovagrend tagja volt, s Vas megye örökös főispánja címet is viselte. 1992-ben emlékére díjat alapítottak. 1997-ben Körmenden a tiszteletére emlékkápolnát építettek és avattak. 2002-ben posztumusz Magyar Örökség-díjat kapott. 2003. március 23-án a Vatikánban II. János Pál pápa boldoggá avatta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Nem hozott tartós békét a visegrádi egyezség tegnap
- Német segítséggel jutott hatalomra Vlagyimir Iljics Lenin tegnap
- Hírhedten elviselhetetlen anyósok a történelemből tegnap
- Törökország a régészek paradicsoma tegnap
- Alapjaiban változtatta meg a tengeri hadviselést az első atom-tengeralattjáró, a Nautilus megjelenése tegnap
- A mesterlövész vetett véget a túszejtésnek tegnap
- Másfél évszázad után tért vissza Kínához Hongkong szigete 2025.01.20.
- Egyházi személyek is elmélyedhettek a mágiában a középkor során 2025.01.20.