Átadják a Kossuth-hidat

2004. szeptember 13. 12:06

Budapest II. világháború utáni első állandó Duna-hídja a Kossuth Lajos tér és a Batthyány tér között állt. A II. világháború alatt a visszavonuló német csapatok valamennyi budapesti Duna-hidat felrobbantották. Az ostrom utáni első állandó híd a Kossuth Lajos tér és a Batthyány-tér között épült, a parlamenttől délre. Fél-állandó hídnak mondták, mert csak másodrendű terhelésre és 10 évi időtartamra méretezték. Építését 1945. április 19-én határozta el a minisztertanács, a terveket Mistéth Endre és Hilvert Elek készítette. Eredetileg faszerkezettel tervezték, de nagyobbrészt acélelemekből épült, nemcsak szerkezeti anyagból, hanem csövekből és a roncshidak felhasználható hegesztett kapcsolatokkal. A kilencnyílású, rácsos szerkezetű híd két parti nyílása fából készült 7,0 m-es úttesttel és 2x3,25-es járdaszélességgel valósult meg, hossza 355 m volt, legnagyobb, középső nyílása 80 m. A három középső nyílás alsó-, a többi felsőpályás volt. A hidat gyors tempóban építették fel, a pillérek alapozását 1945. május 16-án kezdték, a nyolc pillért vasbeton köpeny lesüllyesztésével öt és fél hónap alatt készült el. A szerkezetet a Csepeli Vas- és Fémművek és a Győri Vagon- és Gépgyár szállította. Az építés az 1945. szeptember 22-én vízre bocsátott, 100 tonna teherbírású József Attila úszódaru segítségével folyt. A faanyagot a budai kertek fenyőiből, a dunai úszóstrandok anyagából, a romházak maradványaiból nyerték. A hídépítők 16-20 órákat dolgoztak, s néhány nappal azután, hogy a kemény télen a jégzajlás elvitte a Margitszigeten átvezető Manci nevű pontonhidat, 1946. január 15-én megindult a gyalogosforgalom, a járművek pedig január 18-ától kelhettek át - az utolsó náci hídrobbantás első évfordulóján. Pesten egyenes felhajtó létesült a Báthory utca tengelyében, Budán erős ívekkel két rámpa épült északi és déli irányban, a rakpart vonalával párhuzamosan. Az autóbusz-forgalom március 12-én indult meg. A híd építéséről Háy Gyula írt drámát, Az élet hídja címmel. 1954-ben a két faszerkezetű nyílást acélból építették át. A híd teherbírása korlátozott volt, egy idő múlva már csak kisebb autóbuszok közlekedhettek rajta. A Szabadság, Margit, Lánchíd és Petőfi-híd újjáépítése után nélkülözhetővé vált, 1956 tavaszán lezárták, majd 1960-ban lebontották. A meder teljes kitisztítása 1963-ban ért véget. A Kossuth híd gyors megvalósítása a háború utáni újjáépítés jelentős állomása volt, emlékét a hídfők helyén emléktáblák őrzik.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

17. A náci Németország jellemzői
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• Már 1918-ban lépéseket tett az egyesülés felé Németország és Ausztria
• 12 ezer, Argentínában élt náci nevét tartalmazó listára bukkantak
• Tökéletes ürügy volt a szabadságjogok megszüntetésére a Reichstag felgyújtása
• A háború utolsó napjaiban megpróbálta átvenni Hitlertől a hatalmat Hermann Göring
• Máig nem tudni pontosan, hány roma áldozata lehetett a holokausztnak
• Miért foglalkoztatták az ikrek az embereken kísérletező náci tudósokat?
• Két falu teljes kiirtásával bosszulták meg Reinhard Heydrich halálát a nácik
• Elhunyt a sobibóri haláltábor utolsó túlélőinek egyike