2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Castro ölette meg Kennedyt

2006. január 9. 11:00

A kubai titkosszolgálat utasítására gyilkolta meg Lee Harvey Oswald John Kennedy elnököt 1963. november 22-én Dallasban - legalábbis ezt állítja dokumentumfilmjében Wilfried Huissman. A német baloldali filmes alkotását péntek este mutatta be az ARD német közszolgálati tévécsatorna.

Háborútól tartva eltusolták a kubai felelősséget

Pénteken mutatták be a Kennedy-gyilkosságról szóló dokumentumfilmet Németországban. A kubai titkosszolgálat emberét megszólaltató film szerint Lee Harvey Oswaldot a KGB javaslatára Fidel Castro bízta meg az amerikai elnök elleni merénylettel.

A filmben amerikai, egykori szovjet, kubai titkosügynökök elmondják, hogy a JFK merénylet után Lyndon B. Johnson elnök egy jobboldali előretöréstől és a háborútól tartva eltusolta a kubai szál jelentőségét.

Kennedy halála voltaképpen a Castro ellen elkövetett CIA-merénylet miatti bosszúra vezethető vissza - vélekedik Huissmann a Randevú a hallálal (Agatha Christie-től kölcsönzött) címet viselő filmben.

Az amerikai elnök meggyilkolásával kapcsolatban korábban számos elmélet látott napvilágot. A közvélemény soha nem fogadta el igazán a magányos merénylőről szóló hivatalos elméletet; sokan a CIA-ra, a szabadkőművesekre, a maffiára, vagy a Castro-ellenes floridai körökre gyanakodtak.

kubai rakétaválság után egy évvel már szóba került a havannai kormány esetleges szerepe, ám arra sosem találtak megfelelő bizonyítékot. A Castróval kapcsolatos teória valószínűségét az is csökkentette, hogy Washingtonban ekkor már nem állt fenn a kubai elnök likvidálására irányuló szándék. 

Wilfried Huismann azonban egy koronatanúval igyekszik bizonyítani, hogy Oswald igenis a kubai titkosszolgálat utasítására ölte meg az amerikai elnököt. Oscar Marino, aki a kubai titkosszolgálat tagja, és Castro bajtársa volt, úgy vélekedik: Castro elsődleges indítéka az volt, hogy megelőzze az ellene irányuló merényletet.

A Kennedyt követő Lyndon B. Johnson elnök apparátusa a dokumentumfilm szerint tudott az összefonódásról, de inkább igyekezett elrejteni az igazságot, hogy elkerüljön egy újabb válságot Kubával, és megmentse saját pártját attól a vádtól, hogy képtelen elbánni a kubai rezsimmel.

Oswald egyik vallatójának tanúvallomása új megvilágításba helyezi a gyilkos személyiségét: a neurotikus, egyedülálló férfi képe helyett egy művelt, jó humorérzékű, de fanatikusan Amerika-ellenes karakter rajzolódik ki. A film egykori amerikai és mexikói titkosügynökök vallomásaira, valamint a szovjet titkosszolgálat, a KGB archívumának dokumentumaira is hivatkozik.

Huismann több híres dokumentumfilmet is forgatott, többek közt Castro német szeretőjéről, Marita Lorenzről, valamint a Szovjetunió kémtevékenységéről. A Kennedy-gyilkosság hátterét három éven át kutatta.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár