Magyarországon a méter válik a hivatalos hosszmértékegységgé

2004. szeptember 13. 12:06

1889. szeptember 24-én Párizsban értekezletet tartott a Nemzetközi Méterbizottság, s a méterrendszert bevezető államok - sorshúzással - megkapták az új platina-iridium méterrudakat, illetve a kilogrammetalonokat. Magyarországnak a 14-es számú méterrúd és a 16-os számú súlymérték jutott. Ezeket 1891-ben nyilvánították törvényes alapmértékké hazánkban. A méterrendszerre való áttérésre vonatkozó javaslatot azonban már jóval előbb, 1874 januárjában nyújtották be a magyar képviselőházban, s az már az év április 20-án törvényerőre emelkedett. A törvény rendelkezéseit 1876. január 1-jével léptették életbe. A méterrendszert egyes európai országokban akkor már javában alkalmazták: Itália egyes államaiban már 1803-ban, Belgiumban 1816-ban, Hollandiában pedig már 1821-ben bevezették. - A métert a francia Tudományos Akadémia 1792-ben tette meg nemzetközi hosszmértékegységként, s az a Föld délkörének negyvenmilliomod részét jelentette. A gyakorlati fokméréseket a franciaországi Dunkerque és a spanyolországi Barcelona között végezték. A méter előtt a hosszúságot az emberi testrészekhez kapcsolódó fogalmakkal (lépés, láb, arasz, könyök, hüvelyk) határozták meg. Az 1875-ben Párizsban kötött első méter-egyezményt 18 ország írta alá, s vállalta a méterrendszer bevezetését. Az Egyesült Államok és Anglia nem csatlakozott az egyezményhez.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Középkor

• Rengeteg balszerencse övezte a III. keresztes hadjáratot
• Az országalmától Newton múzsájáig: a történelem leghíresebb almái
• Ha már nem lehetett király, tengerészeivel felfedeztette a fél világot
• Kereskedelmi utakon érkezett a buddhuizmus Kínába
• Hatalmas lakomákkal ünnepelték a karácsonyt a középkorban
• Egész Firenze csodájára járt a Hugo van der Goes által készített oltárképnek
• A hercegi csel, amibe belebukott a király
• Két vallás találkozott Angkorvat templomában 
• Aragóniai Beatrix személyében az egyik legelőkelőbb európai dinasztiából szerzett feleséget Mátyás király