Krakkói és kassai polgárok kapcsolatai a XVI. század közepén

Tartozások, behajtások

1558-ban az Jorg Ferber özvegye Helena meghalt, azonban az adósság miatti ügy tovább folytatódott, mivel Ferber rokona Aaron Rosznawer és más kassai polgárok felperesként a Szenátus elé idézték Bank képviselőit. Megpróbálták az asszony végrendeletére hivatkozva a hitelező követelését azzal  negligálni, hogy egy gölnici bányával kapcsolatos adóssággal már elszámoltak, így azt Bank jogtalanul tartja a kezében és nem jogos a követelése, valamint Ferber asszony vejétől Lőcsén nagy értékű ezüstneműket vett át (két aranyozott kupát, kanalakat, ezüsttel bevont tőrt). A Szenátus úgy döntött, hogy a bonyolult ügy eldöntéséhez Erasmus Bankot személyesen, eskü alatt meg kell hallgatni, és meg kell tőle tudni, hogy hány éve birtokolja a bányát, mekkora haszna származott belőlük és az átvett ezüstneműket hozzá kell-e számolni az adósságokhoz.  A krakkói konzul  csak másfél év múlva jelent meg Kassán, ahol Ötvös Lőrinc bíró és a Szenátus előtt eskü alatt vallotta azt,  hogy az említett ezüstneműket Lőcsén nem vette át és a gölnici bánya ügyében sem született elszámolás. A tanács az eskü meghallgatása után azt a döntést hozta, hogy a Kassa főterén - Pap Benedek és Johannis Kacz háza között - található megrongálódott Ferber-házat fel kell újítani és azt Banknak át kell adni.  A következő évre 125 forintból elkészült a felújítás, és ugyan a házat a Ferber-örökösök vissza akarták szerezni, ez a tervük nem válhatott valóra, mivel a törvényes egy éves és egy napos határidőn belül nem próbálták meg visszavásárolni. Banknak azonban nem állt szándékában a házat megtartani: képviselője Wolfgang Baier kijelentette, hogy ura el kívánja azt adni.

A Gutether családnak is több jelentős kintlevősége volt Kassán. Ebből sikerült 1553-ban Stenczel és Jorg megbízottjának, Gabriel Gebbertnek behajtani Jorg Hanon és Sárossy Jánoson lengyel pénzben 1830, magyarban 1648 forintra rugó adósságukat.  Mindketten kereskedők voltak: az ügylet után csak mintegy fél évvel később kassai polgárjogot nyert, előzőleg gölnici lakos Han  1555-ben Lengyelország felé bőröket, szilvát és viaszt szállít, onnan pedig különböző posztókat és magyar süvegeket hozott be,  Sárossy pedig a lengyelországi áruforgalom mellett a nyugati irányúban is részt vett, hiszen az 1540-es években a pozsonyi és a zurányi harmincadjegyzékben is találkozhatunk a nevével.  Úgy tűnik, hogy Sárossy az adósság egy részét kiadott házából származó bevételeiből akarta fedezni, ugyanis 1553 nyarán bérlőjének, Pék Istvánnak kötötte le Stenczel Gutether szőlőjét a 100 magyar forintnyi fizetési késedelem miatt.

Miután 4000 lengyel guldennyi tartozás miatt egymást követő két évben a Gutether család faktora tiltást tett a fent már említett Han és társa, Köleséri István deák javaira,  a tanács előtt az adósok több adóslevelüket hitelesítették.  Ezekből megtudhatjuk, hogy nagy összegű hátralékuk hat év alatt gyűlt össze, hiszen az első adóslevél még 1552-ben írattatott meg Krakkón, ahol Han testvérével, a stájerországi Wolf Hannal járt üzleti úton.  A további tartozásokról 1555 októberében, 1557 februárjában és márciusában születtek adóslevelek, melyekből kiderül, hogy a tartozások egy részét már rendezték, azonban mintegy 1900 lengyel forintnyi összeggel még továbbra is adósok maradtak. Arra, hogy ezt a maradék adósságot mikor törlesztették, a kassai levéltári források között nem találtam adatokat - elképzelhető, hogy a tartozást Krakkón fizették meg -, az viszont a forrásokból kiderült, hogy Han és Köleséri között a korábbi kereskedőtárs-kapcsolat megszakadt, egymással elszámolási vitába keveredtek és éveken át pereskedtek.

A Gutetherek az említetteken kívül még két üggyel kapcsolatban tűnnek fel a városkönyvben a vizsgált periódusban, először akkor, amikor 200 forintot kér  számon egy kassai polgáron Jorg Gutether,  majd amikor egy hordó kalap ára miatt keveredik elszámolási vitába az eperjesi Michael Ilggel.

1. Történeti háttér
2. A kereskedelem legfontosabb árucikkei
3. Krakkói polgárok ügyei kassai partnereikkel
4. Tartozások, behajtások
5. Egy korszak végetér