Svájci támogatásból újítják fel a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát
2005. október 25. 18:29
A svájci kormány partnerségi támogatása lehetne a forrása a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújításának.
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát 1872-re építette fel Otto Wagner tervei alapján a budapesti status quo ante közösség. Az épületet 1959-ben bezárták, majd gyors romlásnak indult. A szinte omladozó zsinagógát a nyolcvanas években a hitközség eladta, s bár a felújítás nagyrészt elkészült, a hasznosításra végül nem került sor. Az épület idővel állami tulajdonba került, szeptemberben pedig visszakapta a Mazsihisz: többévi halogatás után aláírtak egy ingatlancsere-megállapodást.
A Carl Lutz Emlékközpont létrehozása fontos lenne Magyarországnak, hiszen funkciót adna egy fontos műemléknek, amely így bekapcsolódhatna Budapest kulturális és közéletébe. Fontos lenne ugyanakkor Svájcnak is, hiszen a néhai diplomatát, aki hatvanezer magyar életét mentette meg 1944-ben, hazájában csaknem elfeledték - mondja Daniel Lipschits, aki a napokban konkrét tárgyalásokat is folytat a magyar kormánnyal a terv megvalósítása érdekében.
Elképzelései szerint a Rumbach Sebestyén utcára nyíló hajdani iskolaépületet olyan civil szervezetek székhelyévé tennék, amelyek a megkülönböztetés ellen, az emberi jogok és a demokrácia védelmében dolgoznak. Ez az oktatási és nevelési központ egyben kutatóhely és konferencia-helyszín is lehetne. Ebből is fakadna a hajdani zsinagógatér kettős funkciója, amely a műemléki helyreállítást követően több száz személyes konferencia-központként, illetve kulturális térként működhetne - koncertek, színielőadások, filmvetítések kaphatnának itt helyet -, ünnepek idején azonban az eredeti térkiosztásnak megfelelően istentiszteleteket is tarthatnának benne.
A program része egy föld alatti új bővítmény is, amely hangsúlyos építészeti produktumként, önálló bejárattal, a műemléktől elkülönülve jöhetne létre. Ennek megtervezése iránt már a világhírű építész, Daniel Libeskind is komoly érdeklődést mutatott. Az elképzelések szerint ez a föld alatti tér `for profit` intézménynek adna helyet: például a magyar filmipar központja kerülhetne ide, vetítőtermekkel, közösségi terekkel, kiállítóhelyiségekkel.
Tovább a cikk folytatásához
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Tizenhét éves korában már világsztárokkal zenélt együtt Miles Davis 19:05
- Szemérmetlen viselkedésével gyakran megbotránkoztatta az erkölcscsőszöket Brigitte Bardot 15:05
- Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz 12:20
- Szinte a végsőkig ragaszkodtak a katonák korbácsolásához az amerikai tisztek 10:30
- A millenniumi ünnepségek alkalmából avatták fel a Vaskapu-csatornát tegnap
- Kiharcolták a szabad elvonulást a komáromi erődrendszert védő honvédek tegnap
- Báthory Istvánt ma is az egyik legnagyobb királyukként tisztelik a lengyelek tegnap
- Az első vasútvonal megnyitásában sokan ördögi fenyegetést láttak tegnap