Lőpor-összeesküvés és vendetta

A cél a Parlament felrobbantása

1605. november 4-én tartóztatták le Guy Fawkes-ot, a lõpor-összeesküvés vezetõjét és egyik tagját, Thomas Wintert. Céljuk a parlament épületének levegõbe röpítése és I. Jakab király meggyilkolása volt. London központjának jelentõs része elpusztult volna, ha az összeesküvést az utolsó pillanatban nem fülelik le - ezt állapította meg egy korszerû eszközökkel modellezett hatásvizsgálat, amelynek eredményei két és fél évvel ezelõtt, éppen a hírhedt XVII. századi terrortámadási kísérlet évfordulóján láttak napvilágot Londonban.

A merénylet gondolata Spanyolországból származott. III. Fülöp nagyvonalúan pénzeszközöket bocsátott az összeesküvők rendelkezésére, hogy az angol katolikusokat lázadásra biztassák kormányzatuk ellen. Ha Fawkes terve sikerül, nemcsak a parlament közvetlen épületegyüttese, de az attól mintegy 200 méterre álló ősi koronázótemplom, a Westminster apátság, valamint a Whitehall ma főleg kormányépületeknek otthont adó utcája és annak környéke is romba dőlt volna a Walesi Egyetem robbanástudományi laboratóriumának vizsgálata szerint.

Fawkes a történelemben és a filmben

A fizikus szakértők a számítógépes modellezéssel arra a következtetésre jutottak, hogy csaknem 500 méter (1600 láb) távolságon belül mindegyik épület teteje beomlott volna a Fawkes által összegyűjtött puskapor robbanásában. A vizsgálat szerint a Lordok Házának pincéjében felhalmozott 2,5 tonnányi robbanószer 25-ször több volt annál, amennyi a parlament elpusztításához elég lett volna. A szakértők szerint Fawkes olyan mesterien helyezte el a hordókat, hogy a robbanás ugyanekkora mennyiségű TNT detonációjával lett volna azonos, jóllehet a puskapor gyengébb, mint a robbanóerő általános összehasonlító egyenértékesének megtett vegyület.

Fawkes és Winter voltak az összeesküvők követei, akik az angolok és a spanyol szervezők között a kapcsolatot fenntartották. A per során ezeket az eseményeket titokban tartották. I. Jakab csak annyit hozott nyilvánosságra, hogy a tettesek cselekedetei vallási indokokkal voltak magyarázhatók.

A merényletkísérlet elemeit felhasználva Alan Moore készített képregényt V for Vendetta címmel 1989-ben, amelyben a szabadságért küzdő titokzatos merénylő az összeesküvők vezetője, Guy Fawkes vonásait tükröző álarcot visel. A mű most mozikba kerülő filmváltozatát a Mátrix alkotói készítették el. A film tudatosan épít a 400 évvel ezelőtti történelmi eseményekre, és az alkotók a múlt tapasztalataira hagyatkozva most sem spóroltak a virtuális robbanóanyaggal.

(Múlt-kor/MTI)