Koncepciós perek az 50-es évek Magyarországán

A legfiatalabb áldozat: Mansfeld Péter

A forradalom legfiatalabb áldozataként jelképpé vált Masfeld Péter is koncepciós perben, ám "köztörvényes" bűnözőként lett elítélve. Az 56-os forradalomban a Széna-téri fegyveres csoporthoz csatlakozó fiút először életkora miatt elküldték, de később mégis Szabó bácsi gépkocsis összekötője lett.

Mindösssze 15 és fél évesen nem igazán lehetett tudatos forradalmár, de az események maradandó befolyást gyakoroltak rá.

November negyedike után nem érte semmilyen retorzió a fiatal fiút. 1957-től a Magyar Optikai Művekben dolgozott, ahonnan szerszámokat tulajdonított el, majd lopások sorozatába keveredett. Amikor a rendőrség üldözőbe vette, autóval menekült, és fának ütközött. A fogdából három nap után megszökött, és folytatta a tolvajlásokat. Ezután letartóztatták, majd három és fél hónapig ült vizsgálati fogságban. A rabtársaktól hallottak és korábbi élményei alapján végleg a Kádár-rendszer ellenségévé vált. Szabadulása után társával találták ki, hogy fegyveresen, lopott autókkal rablótámadásokat hajtanak végre. Akcióik azonban nem sikerültek túl jól, és egy nagyobb letartóztatáshullámban őket is elkapták.

A társai és ellene megkezdett perek során a legfőbb kérdés a "gyilkossági szándék", az "ellenforradalmi indíttatás" és a "bandavezér személyének" "tisztázása" volt. Mindhárom szempont szerint Mansfeld és társa, Blaski került a legnagyobb veszélybe. Egyértelműen ők ketten voltak a vezetők, és mindkét "gyilkossági kísérletben" részt vettek. Blaski a vádbeli időben már betöltötte a 18. életévét, Mansfeld viszont veszélyesebb "ellenforradalmárnak" tűnt. Mansfeld - a vizsgálat alatti renitens viselkedését folytatva - egyre inkább kihívta maga ellen a bíróság és az ügyész rosszindulatát. Mátsik György ügyész perbeszédében fenntartotta a vádiratban foglaltakat: Blaskira és Mansfeldre egyaránt halálbüntetést, a többiekre súlyos börtönbüntetést indítványozott. Pár nappal később a bíróság elvetette a halálbüntetést, majd 1959. március 19-én a II. fokú bíróság felerészben elfogadta az ügyészi vádbeszédet, amely a fellebbezési óvást valamennyi terhelttel szemben fenntartotta.

Mansfeld az utolsó szó jogán nagy részben megváltoztatta addigi vallomásait, és halálos ítéletének kihirdetése után kegyelmet és perújrafelvételt kért. A népbírósági tanács azonban egyhangúlag nem ajánlotta kegyelemre. Kíméletlenségük magyarázata nem a vádpontokban rejlik. Azt nem tudták elviselni, hogy Mansfeld még teljes reménytelenségében is szembe mert szállni velük. Ezért vált javíthatatlan, átnevelhetetlen "ellenforradalmárnak" a szemükben. Az ítélet végrehajtására 1959. március 21-én, tizenegy nappal a 18. születésnapja után került sor.

(Források: '56-os Intézet, Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században)

1. A perek hatásmechanizmusa
2. Támadás az egyházak ellen: Mindszenty
3. A belső ellenség: Rajk
4. A mártír miniszterelnök: Nagy Imre
5. A forradalmár medika: Tóth Ilona
6. A legfiatalabb áldozat: Mansfeld Péter

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

zsidóság

• Embertelen körülményekkel szembesültek a budapesti nagy gettó lakói
• Már gyermekkorában tragédiák kísérték Radnóti Miklós életét
• Szenes Hanna a Szentföldön maradhatott volna, de visszatért, hogy segítsen
• Ágyúkkal támogatta Ganz Ábrahám a magyar szabadságharcot
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion
• Kémből vált befolyásos üzletemberré az embermentő Oskar Schindler 
• Mit lehetett tudni a holokausztról 1944-ben Magyarországon?
• Több ezer zsidó életét mentette meg a holokauszt idején Ángel Sanz Briz