2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Megkezdődik a Mátyás-templom felújítása

2005. augusztus 22. 13:38

A 800 éves épület

Bár a Budavári Nagyboldogasszony-templomnak Mátyás király a névadója, még jóval uralkodása előtt, IV. Béla korában kezdték el építeni. A tatárjárás pusztítása után az uralkodó a dunai átkelőhely felett húzódó meredek sziklán, az úgynevezett pesti Újhegyen építette meg királyi szállását. A várat és a tőle északra elterülő polgárvárost egységes fallal vetette körül, az egyházi igények kielégítésére pedig megépítette a Máriának szentelt gótikus plébániatemplomot. Az épület közel 800 éves története folyamán rengeteget változott, szinte minden későbbi uralkodó alakított rajta valamit.

Nagy Lajos korában a késő gótikus stílusú átalakítás a déli, Mária-kapu felépítésével kezdődött. Ezzel párhuzamosan folyt a mellékhajók boltozatának felemelése, és az eredetileg bazilikális elrendezésű épület csarnoktemplommá alakítása. Az oldalhajók átépítését Luxemburgi Zsigmond folytatta, de a legnagyobb változás Mátyás uralkodása alatt következett be, aki jelentős bővítéseket hajtott végre: a királyi pár imádkozóhelyéül szolgáló oratóriumot építtetett, amelyet az ötszintes, 60 méter magas déli harangtorony felhúzása követett. Ennek köszönhető, hogy ma is Mátyás-templomnak nevezik a Szentháromság téren trónoló épületet.

Az épületnek fontos szerepe volt a középkorban: a Székesfehérvárott megkoronázott uralkodókat itt mutatták be Buda polgárainak, de pápákat - VIII. Bonifácot, majd XI. Benedeket - is átkoztak ki e falak között. Károly Róbert volt az első uralkodó, akinek itt helyezték fejére a Szent Koronát 1309-ben, de Ferenc Józsefet és IV. Károlyt is a Budavári Nagyboldogasszony-templomban szentelték magyar királlyá. Luxemburgi Zsigmond a fontos hadjáratok zászlóit, győzelmi jelvényeit helyezte el a templomban, Mátyásnak pedig két esküvője is köttetett a falak között.

Mint oly' sok más épület, a Mátyás-templom sorsa is összeforrt hazánk történelmével. Miután a török seregek 1541-ben elfoglalták Budát, a gótikus templomot mecsetté alakították. Az ettől kezdve 145 éven át Eszki, illetve Büjük dzsáminak nevezett épület falait fehérre meszelték, belső berendezését, szobrait, oltárait eltávolították. Egy legenda szerint a törökök a Loretói-kápolnában álló Mária-szobrot befalazták, de 1686-ban, az ostrom idején, a lőportorony robbanásakor a fal leomlott, és a szobor ismét előtűnt. A legenda szerint a törökök ezt olyan rossz előjelnek vélték, hogy azon nyomban elhagyták Buda várát.

A templom történetének folytatása a Világjáró Magazinban

(Forrás: Mátyás-templom.hu, Világjáró)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár