Inka múmiákat találtak Peruban

Múmiák ezreit tárták fel a perui Lima melletti ősi temetőben. A múmiák legtöbbje az ötszáz évvel ezelőtti inka birodalomból származik.

---

A feltételezések szerint ez a legnagyobb temető, amit egyetlen korszakból tártak fel Peruban. Guillermo Cock régész, az ásatás vezetője elmondta, hogy 1480 és 1535 között akár több tízezer embert is eltemethettek itt. Cock elmondta, hogy sajnos a feltárás helyszíne még ma is olyan ütemben pusztul, hogy elképzelhető, hogy a maradványok legnagyobb részét sosem fogják feltárni, mivel a régészek nem férnek hozzájuk.

Cock egyelőre úgy becsüli, hogy mintegy 2200 és 2400 inka maradványait tárták fel, akik széles keresztmetszetét adják a társadalomnak, mind demográfiai, mind gazdasági értelemben.

A múmiák "kötegekben" nyugszanak, amelyek közül nem ritka az akár hét embert is tartalmazó nyaláb. Ráadásul együtt temették el őket ingóságaikkal is, így egy-egy múmiaköteg akár több száz kilogrammot is nyomhat. Az egyik kötegben például egy inka nemes és egy csecsemő múmiája mellett mintegy 70 tárgy, köztük étel, cserépedények, állatbőrök, és egy olyan kukoricafajta került elő, amiből a chicha nevű italt készítették.

A legérdekesebb felfedezések között az inka társadalmi elit számos tagjait találjuk, fejükön a - képekről már jól ismert - míves tolldíszekkel.

További érdekesség a 22 jó állapotban lévő és 18 érintetlen "álfej" (falsa cabeza), amelyeket úgy készítettek, hogy a múmiakötegekre emberi fejre hasonlító gyapottal megtöltött "púpot" tettek.

Az egyik ilyen kötegben például egy feltehetően igen magas rangú személy mellé sok alacsony származású embert temettek, feltehetően azért, hogy urukat a túlvilágon is szolgálják. A testek a hagyományos embrióhelyzetben vannak, körülöttük a tárgyaik szépen elrendezve. "Az ásatásainkat megelőzően csak egyszer találtak inka "falsas cabezas" köteget még 1956-ban" - nyilatkozta Cock. Cock aki 1983 óta végez régészeti kutatásokat Peruban, azt mondta, évekbe telhet, amíg sikerül elemezni a leleteket.

A helybéliek Tupac Amaru néven ismerik a vidéket, ahol még 1989-ben a gerillaharcok elől menekülő 1240 család keresett menedéket.

Amikor az ásatások elkezdődtek, a kutatóknak szembesülniük kellett azzal a ténnyel, hogy egyes múmiák bomlásnak indultak, mivel naponta több ezer liter szennyvíz jut a talajba. Több sírt pedig másfél évtizede buldózerekkel semmisítették meg. A helybéliek mindent elkövettek azért, hogy az ásatások miatt ne kelljen elhagyniuk a területet. A régészek munkálatai az egész települést behálózták, a lakosok számára hidakat kellett építeni, hogy azokon közlekedjenek az ásatások fölött.