A svédek szembenéztek a holokauszttal

Svédország II. világháborús szerepvállalásából két dologra kifejezetten büszke: Raoul Wallenberg magyarországi zsidómentő akciójára és a svéd Vörökereszt egykori alelnöke, Folke Bernadotte fehér buszaira, amelyekkel 1945 márciusában és áprilisában - Heinrich Himmler, az SS vezetőjének beleegyezésével - 15 ezer skandináv foglyot menekítettek ki koncentrációs táborokból biztonságos svéd területre. Mindkét akciót a mai napig a bátor humanitárius segítség szimbólumaként tartják számon a világon - állítja Ingrid Lomfors svéd kutató Vak feladat címû tanulmánya, amelyet a párizsi Libération ismertetett.

A tanulmány szerint azonban a dán és norvég foglyokért cserébe a németek kötelezték a svédeket arra, hogy előzőleg ürítsék ki a skandináv kiszabadulók átmeneti elszállásoláshoz kijelölt épületeket a Hamburg közelében lévő Neuengamme-i táborban. Így a híres svéd fehér buszok a táborban fogva tartott kétezer francia, orosz és lengyel állampolgárt elszállították koncentrációs táborokba. A beteg és haldokló emberek nagy része az út során meghalt. A svéd kutató kifejtette: az "életmentőket" csak a skandinávok hazaszállítása izgatta, a többiek feláldozásával nem nagyon törődtek. Egy francia túlélő elmondta, hogy amikor a svédek buszokba rakták a szálláson élő beteg embereket, azok azt hitték Svédországba szállítják őket, és így megmenekülhetnek. A koncentrációs táborba érkezéskor értették csak meg, hogy a svédek elárulták őket.

"A háború után ennek az akciónak az emléke a nemzeti identitás fontos pillére lett" - nyilatkozta Lomfors, de valójában az ország semlegességén a nemzeti érdek győzedelmeskedett. Kiderült az is, hogy a svédek javasolták a németeknek, hogy J betűvel jelöljék meg a németországi zsidók útlevelét a könnyebb kiutasítás érdekében, s emellett engedélyt adtak a német katonák vonatjainak áthaladásához a megszállt Norvégia felé.

(Panoráma - Venczel Katalin, Párizs)