2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Száz éve tört ki az orosz-japán háború

2004. február 9. 09:00

Száz évvel ezelőtt, 1904. február 9-én tört ki az orosz-japán háború, melynek eredményeképp Japán új ázsiai nagyhatalommá vált, az orosz medve pedig meghátrálni kényszerült

Korábban

Japán és Korea konfliktusai
A két hét múlva kezdődő futball-világbajnokság házigazdáinak lelkes együttműködése történelmi távlatokból inkább különösnek számít ellenségeskedésekben bővelkedő szomszédságuk fényében
Japán biológiai és kémiai hadviselése Kínában
A japán kormányok hivatalosan még mindig nem ismerik el, hogy a második világháborúban, Kínában biológiai és vegyi hadviselést folytattak
70 éves Akihito japán császár
1933. december 23-án Tokióban jött világra az istenként tisztelt Hirohito császár elsőszülött fiaként. Élete az évezredes hagyományoknak megfelelően kezdődött: hároméves korában elválasztották szüleitől, és császárnak megfelelő neveltetésben részesül

Szerződések és konfliktusok

Togo Heihacsiro
E nap hajnalán a Togo Heihacsiro tengernagy vezette japán flotta rajtaütött a Port Arthurban állomásozó orosz hadihajókon, súlyos károkat okozva két csatahajóban és egy cirkálóban. A japánok kővel megrakott hajók elsüllyesztésével próbálták megakadályozni az orosz flotta kijutását a kikötőből, de ez nem sikerült.

Port Arthur (Lüsun), amelynek partjai előtt az első ágyúlövések eldördültek, jégmentes hadikikötővel bíró kínai kikötőváros a Sárga-tenger északi részén, légvonalban kb. félúton Peking és Phenjan között. Kína 1898-ban 25 évre bérbe adta Oroszországnak a Kuandong (Liaodong)-félsziget déli részét Port Arthurral, és engedélyt adott rá, hogy ott flottatámaszpont épüljön. Hozzájárult ahhoz is, hogy a transzszibériai vasútvonal egy szakaszát kínai területen vezessék át.

Oroszország már korábban hadat üzent Japánnak, amely az orosz hadsereg Mandzsúriában "feledkezése" miatt és az 1902-es brit-japán szövetségi szerződéstől felbátorítva harcias akciókra készült. A japán-orosz háború mögött távol-keleti gyarmatosítási törekvések is álltak: a fegyveres konfliktus egyebek között a Mandzsúria és Korea fölötti befolyásról is szólt.

Alekszej
Kuropatkin
Japán a múlt évszázad elején 375 000 fős hadsereggel, ezen felül 1140 löveggel és 80 hadihajóval rendelkezett. Az Alekszej Kuropatkin tábornok vezette mandzsúriai orosz hadsereg 150 000 katonát számlált, nyolcad annyi ágyúval, mint az ellenséges japánok. Az oroszok elsődleges célja a japán betörés megakadályozása és Port Arthur megvédése volt, emellett azt tervezték, hogy a későbbiekben partra szállnak a japán szigeteken. A japán tervben az orosz flotta meglepetésszerű megsemmisítése, valamint az orosz flottatámaszpont és Mandzsúria elfoglalása szerepelt.

1855 és 1895 között Oroszország négy szerződést kötött Japánnal, melyek hatása részben még ma is érződik. Az 1855-ös szerződés, amely a két ország közötti tengeri határt szabályozta, Szahalin szigetét közös birtokká nyilvánította. Az 1858-as szerződéssel hivatalos diplomáciai viszony létesült a két ország között. 1875-ben Japán a Kuril-szigetek ellenében lemondott Szahalinról. A negyedik szerződés 1895-ben szabadkereskedelmet és szabadhajózást vezetett be Oroszország és Japán között. A diplomáciatörténet említést tesz még az 1916-os titkos egyezményről, amely lényegében japán-orosz katonai szövetséget hívott életre Kína védelmében, olyan más államok politikai befolyásával szemben, amelynek törekvései "árthattak Japánnak és Oroszországnak".

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár