Budapest, a stadionváros: a Sárkánybarlangtól a Duna Arénáig

Sárkánybarlangból a Liptáktelepre

Polacsek Ferenc szállodatulajdonos és Herbacsek Ferenc fakereskedő nem kis anyagi áldozatot hozott, hogy 1913-ban megnyíljon a Kispest első stadionja a Sárkány utcában, s rögvest milyen más nevet is kaphatott a szurkolóktól, mint a sárkánybarlangot. Negyedszázad kellett hozzá, hogy a piros-fekete sárkány végleg otthagyja barlangját, s átköltözzön a 42-es villamos végállomása és a lajosmizsei vasútvonal tőszomszédságába.

Az első jelentős modernizációjára 1955-ig kellett várni, amikor a már Honvéd névre hallgató, és a fegyveres erők kötelékébe tartozó klub hemzsegett a világklasszisoktól. Itt futballozott Puskás, Bozsik, Kocsis, Czibor, Budai, Grosics – magyarán a fél Aranycsapat. Bozsik József pedig olyan csodálatos futballista volt, hogy évtizedekkel halála után is képes volt sporttörténelmet írni. Pusztán azzal, hogy 1986-ban a nevét adta annak a stadionnak, amelytől karnyújtásnyira nőtt fel a Liptáktelepen. Az esemény pedig azért tekinthető sporttörténelminek, mert Cucu volt az első magyar labdarúgó, akiről stadiont neveztek el.

Egyáltalán nem a labdarúgásból ismerősen csengő név határozta meg a klub és a stadion 21. századi történelmét, ez volt a Hemingway-korszak. Az Amerikából hazaköltözött üzletember, tulajdonos George F. Hemingway saját vagyonából áldozott a Bozsik Stadionra. A korszerűsítés nem csupán abból állt, hogy lefestette a valóban nem túl PC-feliratot, miszerint „Nőt, kocsit cserélhetsz, klubot soha!”, hanem komoly modernizációt jelentő infrastrukturális beruházásokból is. Az eredmény a pályán sem maradt el, a Honvéd 24 év után 2017-ben ismét bajnokságot nyert. George F. Hemingway, majd az utód tulajdonosi kör 2019-ben kezdte meg a stadion felújítását.

Népstadionból sztárstadion

A nemzeti stadion felépítésének ötlete már 1896-ban is felmerült, végül még fél évszázadot kellett várni Budapest büszkeségére. 1953. augusztus 20-án az egykori szeméttelep helyén, a Keleti pályaudvar szomszédságában álló Népstadionban a közönség őszinte boldogsággal nézte, hogy a Honvéd miként veri el 3-2-re a Szpartak Moszkvát. 1954 májusában itt kapott ki 7-1-re az angol válogatott, később 103 ezren nézték, amint 6-1-re veri el az Aranycsapat a 100. magyar–osztrákon a vendégeket. A labdarúgás világbajnokai közül a braziloktól a németekig szinte mindegyik csapat megízlelte itt a vereség ízét, mindössze a spanyolok és az uruguayiak úszták meg döntetlennel.

A labdarúgáson kívül is születtek legendás összecsapások a jellegzetes betonpilonok tövében. 1955-ben férfikosárlabda-Európa-bajnokságot, 1966-ban és 1998-ban pedig atlétikai Európa-bajnokságot rendeztek a falai között.

„Ami nincs, az már nem is vonz, De ha mégis jön a Rolling Stones, Gyere majd el…” – énekelte Charlie 1994-es slágerében, egy évvel később pedig valóra vált az álom: Keith Richard húrjairól és Mick Jagger torkából mégiscsak a Thököly út fölé szállt az I can get no. Ám eddigre fellépett már itt Louis Armstrongtól kezdve a Queenen és a Genesisen át a U2-ig és az AC/DC-ig számos együttes, akárcsak az Omega, az Illés, a Hungária vagy a Neoton.

A 2002-ben Puskás Ferenc nevét felvevő stadion egyre rosszabb állapotba került. Néhány évig még össze lehetett tákolni egy-egy válogatott meccsre a Puskást, de előbb a felső karéj vált végleg életveszélyessé, majd az egész létesítmény gyakorlatilag használhatatlanná. Ám ahogy a névadó képes volt mindig újjászületni, úgy ez a csoda napjainkban az Új Puskás Ferenc Stadionnal is megtörténik. A hagyományos elemek jellegét megtartva a teljesen lebontott régi helyén megnyitotta kapuit egy vadonatúj, igazi 21. századi szuperstadion, ahol a 2021-re elhalasztott labdarúgó-Európa-bajnokság négy mérkőzését is megrendezik.

Csepel csúcsán

Kemény Ferenc, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar alapító tagja rajongásig szerette az atlétikát. A személyére emlékezve kapta nevét a Kemény Ferenc Sportlétesítmény-fejlesztési Program, amelynek keretében születik majd meg az olimpia és a labdarúgó-világbajnokság után a harmadik legnépszerűbb sportvilágeseménynek otthont adó komplexum, a Budapesti Atlétikai Stadion a Nagy- és Kis-Dunát elválasztó – vagy éppen összekötő – Kvassay-zsilip szomszédságában. A 2023-as verseny idejére ideiglenes lelátókkal 40 ezer férőhelyesre bővített atlétikai központ visszabontott formájában 15 ezer fő befogadására lesz alkalmas. A tervezők fontos szerepet szánnak a szabadidő- és az utánpótlássport fejlesztésének is, az amatőröket többek között edzőpályák, futókör és street workout várja majd.

Az impozáns méretekkel rendelkező Budapesti Atlétikai Stadiont úgy álmodták meg, hogy az belesimuljon a tájba, ne zavarja a Duna túloldalán épülő lakások kilátását, egy mindent uraló betonmonstrum helyett a szemnek is kellemes építmény tegye 21. századivá a környéket. Ezt úgy érik majd el, hogy amikor a sportok királynője kivonul Budapestről, vele távoznak a hatalmas, újrahasznosítható elemek is.

A cikk a Budapesti Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. támogatásával valósult meg.

1. A tűzből született csarnok
2. Földes grundtól a világ legjobb új stadionjáig
3. Sárkánybarlangból a Liptáktelepre

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­nyár
Múlt-kor magazin 2020

• Agyagból készült a legősibb és legnagyobb maja építmény
• Főszerkesztői köszöntő
• Az erotika stílusa: Josephine Baker
• A kis magyar–osztrák háború és következményei
• Beilleszkedési kényszerpályán a délvidéki magyarság
• Erdélyi életstratégiák Trianon után
• A kárpátaljai magyarság megszállás alatt
• A felvidéki vármegyék és Csehszlovákia létrejötte
• Erdélyi fatányéros orosz jazzel