Bosszúszomjas harcosból ünnepelt sztárrá vált Geronimo, a leghíresebb apacs
2019. november 21. 18:46 Múlt-kor
Korábban
Az első tragédia
1851 nyarán minden megváltozott Geronimo életében. Bedonkohe csoportjával a Chihuahua északnyugati részén található Janos városa (apacs nevén: Kasz-ki-je) mellett táboroztak le.
Míg a férfiak többsége napközben bement a városba kereskedni, családjaik néhány férfi őrszemmel a táborban maradtak.
Egy este azonban amikor Geronimo és a többi férfi visszatért, a tábort feldúlva találták: az őrszemeket és számos nőt és gyermeket is megöltek, köztük Geronimo édesanyját, feleségét, és három kis gyermeküket.
Mint kiderült, a szomszédos Sonora államból követte őket egy mexikói katonai alakulat egy bizonyos José Maria Carrasco ezredes parancsnoksága alatt, miután a bedonkohék ott portyát hajtottak végre egy mexikói település ellen, és vereséget mértek a helyi milíciára.
Geronimót az eset mélyen megrázta, és egész életében nem engedte el a mexikóiak iránt innentől érzett gyűlöletét.
„Soha többé nem lehetett nyugtom az otthon csendjében” – írta önéletrajzában. „Bosszút esküdtem a mexikói katonák ellen, akik ellenem vétettek, és ahányszor csak megpillantottam bármit, ami a régi boldog napokra emlékeztetett, szívem a Mexikó elleni bosszúért fájt.”
Családja halála és kiolthatatlan bosszúszomja a vég nélküli háború útjára állította Geronimo életét. Elhatározásában állítása szerint megerősítette egy rejtélyes hang, amely az eset után hozzá szólt.
A hang négyszer szólította nevén: „Goyaałé” – a négyes szám az apacsoknál különös jelentőséggel bírt. Az ismeretlen hang megnyugtatta, hogy nem eshet baja a harcban: „Semmilyen lőfegyver nem ölhet meg soha. Kiveszem a golyókat a mexikóiak fegyvereiből, hogy csak a puskapor maradjon. És vezetni fogom nyilaidat.”
Az apacs harcos innentől kezdve számtalan összecsapásban vett részt, és valóban úgy tűnt, nem fognak rajta az ellenség fegyverei.
A Geronimóról szóló minden beszámoló dicsérte bátorságát és vakmerő harcmodorát. Mivel nem értett a lőfegyverek kezeléséhez, rendszerint cikkcakkban futva megközelítette az ellenséget, és közelről, késsel támadt rájuk.
Ekkoriban kezdték el a világszerte ismert „Geronimo” névvel illetni. A történészek körében továbbra is vita tárgya, hogy a név pontosan hogyan is keletkezett – egyesek szerint a rémült mexikói katonák Szent Jeromoshoz (spanyolul Jerónimo) fohászkodtak, amikor szembekerültek vele, mások szerint azonban egyszerűen a Goyaałé nevet feleltették meg ugyanezen keresztnévvel (spanyolul ebben az esetben mind J-vel, mind G-vel írva azonos a név kiejtése – „Heronimó”).
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
- Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
- Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
- Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
- A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
- Így működött a kádári megtorló gépezet
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély 10:35
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat 09:50
- Saját országának nevét is megváltoztatta Mobutu, Zaire elnöke 09:05
- Utolsó pillanatáig nevettetett Harry Einstein, a nagy komédiás tegnap
- A politikai rendőrség még a szabadságharc után is veszélyesnek tartotta Mindszenty Józsefet tegnap
- Előbb filmsztár lett, majd a színpadot is meghódította Törőcsik Mari tegnap
- Átírta a tévétörténelmet Larry Hagman és a Dallas sorozat tegnap
- Nem a folyó megfelelő részén haladt, ez okozta a Princess Alice katasztrófáját tegnap
