2024. tél: Szoknyával a politikában
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Borzalom és elhallgatás – nem szabad feledni a Gulág szörnyűségeit

2015. november 25. 17:37

Politikai és etnikai tisztogatások, az értelmiség hallgatása és Európa közös felelőssége. Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett a tíz ország történészeinek részvételével lezajlott, Gulag-GUPVI – A szovjet fogság Európában címmel a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre által az MTA dísztermében rendezett egész napos konferencián.

„Ha leveszik a kezünkről a bilincset, mi baráti jobbot tudunk nyújtani Önöknek”

A rendezvényt megnyitó Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának főigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a második világháború előtt, alatt vagy után a Szovjetunió által megszállt területek lakóinak „szinte az első pillanattól kezdve el kellett szenvedniük a bolsevik terrort.” M. Kiss Réka, a Nemzetiségi Emlékezet Bizottságának (NEB) elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a Vörös Hadsereg a szabadság helyett a rabság hétköznapjait hozta el. Mint elmondta, a 40 éves diktatúra lehetetlenné tette a kollektív gyászmunkát, ezért is fontos a történtek felidézése és tudományos szinten történő feldolgozása, amelyhez a NEB többek között egykori Gulág-rabok visszaemlékezésének közreadásával is szeretne hozzájárulni. M. Kiss Réka kifejtette, mind kevesebb a túlélő és a szemtanú, eközben pedig felnőtt az első olyan generáció, amelynek már nem kellett megtapasztalni, hogy mit jelent diktatúrában élni.

Balog Zoltán köszöntőjében elmondta, hogy ha mindenki megjelent volna a helyszínen, akinek a családját érintette a szovjet megszállás, feltehetően nemcsak az Akadémia dísztermében, hanem a Széchenyi téren sem férnének el. Felhívta rá a figyelmet, hogy nagy az adósságunk azokkal szemben, akik sokat szenvedtek a kommunizmus alatt. Hangsúlyozta, hogy bármely embertelen rendszer áldozataira együtt kell emlékeznünk, és közös veszteségként kell tekinteni rájuk. Ha együtt tudunk emlékezni, abból nemcsak a jelen, hanem a jövő generációi is profitálhatnak.

Mint kifejtette, a szabadság hiányának élménye, a rabság tapasztalata köti össze az Elbától keletre fekvő területek népeit. A kommunizmus azonban nemcsak Kelet-, hanem Nyugat-Európa ügye is. Mindkét diktatúra Európa közös, terhes öröksége, így a múlt feldolgozása közös európai felelősség. Chestertont idézve kifejtette, hogy ahelyett, hogy mindent magunk mögött hagyunk, mindent magunkba kell fogadnunk: nem szabad elfelejteni emberek tízezreinek meghurcolását, a birodalmi terrort. A miniszter egy Antall József-idézettel zárta beszédét: „Ha leveszik a kezünkről a bilincset, mi baráti jobbot tudunk nyújtani Önöknek.”

Az egykori észt miniszterelnök, Mart Laar elsősorban azt emelte ki előadásában, hogy a deportálások Közép- és Kelet-Európa nagy részét, valamint Észak-Európa egy részét is érintették. Mint hangsúlyozta, a szovjetunióbeli (szovjet-oroszországi) politikai és etnikai tisztogatások a kozákok tömeges deportálásával már az 1920-as években megkezdődtek. Innentől kezdve pedig nem volt megállás: a második világháború alatt és azt követően a balti államok lakosai mellett többek között a csehek, lengyelek, finnek, magyarok, tatárok ezrei is mindenféle tárgyalás vagy bírósági ítélet nélkül kerültek a Gulágra. Ráadásul nemcsak a férfiakat vitték el, hanem sokszor teljes családokat deportáltak a Szovjetunió távoli területeire. A gyerekeknek azt mondták, hogy felejtsék el a nyelvüket, hiszen az országuk már nem létezik, és nem fog létezni a jövőben sem. Laar kifejtette: fontos, hogy Oroszországban ma már hozzá lehet férni az egykori dokumentumokhoz. Tudni kell, hogy mi történt, mert ha megértjük a múltat, akkor megérthetjük a jelent is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tél: Szoknyával a politikában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár