Borotvapamacsok fertőzték meg lépfenével a brit és amerikai katonákat az I. világháborúban

A járványt – amely a briteken kívül amerikai katonákat is érintett – kezdetben „az ellenség ördögi taktikája” következményének tudták be – áll egy nemrég a Centers for Disease Control and Prevention (Járványellenőrzési és Megelőzési Központok, CDC) nevű szervezet neve alatt megjelent történelmi jelentésben. A fertőzések magas száma azonban nem a biológiai hadviselésnek volt betudható, hanem sokkal inkább az újoncoknak a sorozás során átadott borotvapamacsoknak. Úgy vélték ugyanis, hogy a simára borotvált arcbőrt a gázmaszk jobban védi.

A háború előtt a borotvapamacsokat nagyrészt borzszőrből készítették. A világháború kitörésével azonban elakadtak az addigi jó minőségű borzsörtét biztosító orosz szállítmányok, és az amerikaiak átálltak orosz, kínai és japán lószőrből készült pamacsokra. Ahelyett azonban, hogy a lószőrt Franciaországba vagy Németországba küldték volna fertőtlenítésre, az alapanyagot közvetlenül az amerikai gyártók kapták meg. 

A katonák arcán és nyakán hólyagok és feketedő fekélyek jelentek meg, amelyek a Bacillus anthracis nevű baktérium által okozott anthrax egyértelmű jelei. A lépfene leggyakrabban vadon élő és háziasított kérődzőknél fordul elő, de az emberre is átterjedhet. A lépfene spóráinak belélegzése vagy lenyelése veszélyes megbetegedést idézhet elő, a bőrön megjelenő lépfenefertőzés azonban megfelelő kezelés esetén csak nagyon ritkán halálos kimenetelű. 1915 és 1924 között 149 amerikai katona, 28 brit közlegény és 67 amerikai vagy brit polgári személy fertőződött meg anthraxszal. A szám vélhetően magasabb lenne, ha New York városa nem rendelte volna el a helyi gyártóknak pamacsaik fertőtlenítését.  

A lépfene a 20. század elején nem volt ritka betegség, különösen a haszonállatokkal vagy állati eredetű termékekkel, például gyapjúval vagy bőrrel dolgozó munkások körében. Manapság a fertőző megbetegedés csak ritkán üti fel a fejét Európában és Észak-Amerikában, bár tehenek és bölények esetében olykor megjelenik. Ázsiában, Afrikában és Ausztráliában azonban – a megfelelő védőoltások hiánya miatt – jóval több állat fertőződik meg anthraxszal.

Ha valaki manapság egy borzszőrből készült borotvapamacs segítségével szabadul meg az arcszőrzetétől, aligha kell a következményektől tartania. A CDC azonban nem ajánlja, hogy amennyiben mondjuk egy századelőn készült borotvát kívánunk használni, magunk fertőtlenítsük azt, mivel ennek számos nem várt mellékhatása lehet. A szervezet szerint az 1930 után készült borotvapamacsoktól már nem kell tartani.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2021

• A popzene és a politika az 1980-as és 1990-es években
• Holländer Margit lágerélményei
• Göring, az élvhajhász náci
• A középkori élet hét legkülönösebb veszélye
  
• A két Karátsonyi-kastély Beodrán
• A magyar könnyűzene az 1980-as években
• Az indián fogságnaplók üzenete
• Szendrey Júlia világai
• Vacsoraversenyek az 1930-as évek Budapestjén