2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Bocsánatot kért a norvég kormány a német katonákkal való kapcsolatuk miatt meghurcolt nőktől

2018. október 18. 13:46 MTI

Norvégia szerdán hivatalosan bocsánatot kért azoktól a norvég nőktől, akik a megszállás alatt német katonákkal folytattak viszonyt, amiért a második világháború után megtorlások célpontjai voltak.

Mintegy 30-50 ezer norvég nő - közismert nevükön a „Fritzek szajhái” - folytatott viszonyt német katonákkal a háború alatt a Holokauszttal és Vallási Kisebbségekkel foglalkozó Norvég Kutató Központ „konzervatív” becslése szerint.

A népszerű üldözési formán túl, amely rendszerint erőszakkal való kopaszra nyírást jelentett, ezeket a nőket a felszabaduláskor a hatóságok részéről is megtorló intézkedések - jogalap nélküli őrizetbe vétel, ítélet nélküli internálás, elbocsátás, alkotmányellenes kitoloncolás és állampolgárságtól való megfosztás - sújtották.

„A felszabadulást követő időszakban számos norvég lány és asszony, akik német katonákkal folytattak viszonyt, vagy ezzel gyanúsították őket, méltatlan bánásmódban részesült” - jegyezte meg Erna Solberg norvég miniszterelnök az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata elfogadásának 70. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen. „Kormányom nevében ma bocsánatot szeretnék tőlük kérni” - mondta a kormányfő.

A 73 évvel a második világháború vége után elhangzott bocsánatkérés idején az érintettek közül valószínűleg már kevesen vannak életben, a hivatalos bocsánatkérés pedig nem hatalmazza fel pénzügyi kártérítésre az érintett családokat.

A háború alatt több mint 300 ezer német katona tartotta megszállva Norvégiát, amelyet annak ellenére, hogy semleges ország volt, a nácik 1940. április 9-én lerohantak. „Nem mondhatjuk a németekkel személyes kapcsolatban álló nőkről, hogy elősegítették volna a német háborús erőfeszítéseket. A bűnük az volt, hogy megsértették az íratlan szabályokat és az erkölcsi normákat” - mondta Guri Hjeltnes, a Holokauszttal és Vallási Kisebbségekkel foglalkozó Norvég Kutató Központ vezetője. „Ugyanakkor sokkal szigorúbban büntették őket, mint azokat, akik hasznot húztak a háborúból” - tette hozzá.

A német nőkkel házasságot kötött 28 norvég férfi közül azonban senkit sem utasítottak ki vagy fosztottak meg az állampolgárságától - mutatott rá Guri Hjeltnes. Norvégia 2000-ben már bocsánatot kért mintegy 10-12 ezer, norvég anyáktól és német katonáktól született gyermektől, akiknek szintén számos szenvedésben volt részük.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Szurokkal leöntött holland nőEgy francia nő hajának levágása a háborút követően
Vár negyed a föld alól | Régészeti kiállítás | Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
Fekete lyuk - A pokol tornáca | Underground Budapest '88-'94 | Kiscelli Múzeum
Saturnalia | 2018. december 9. 11-15 óráig | Aquincumi Múzeum
SZÍVMELENGETŐ KÖZÉPKOR – KÁLYHÁK ÉS KÁLYHACSEMPÉK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON
Könyvbemutató | A nyomor felfedezése Bécsben és Budapesten
Sztálin árnyékában - Nemzetközi konferencia - 2017. november 24.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár