„Belülről” vehették át az uralmat Egyiptom felett a rejtélyes hükszoszok

Nők vándorlása

Stantis és társai Tell el-Dabánál három temetkezési helyről, összesen 75 elhunyt maradványaiból gyűjtöttek fogzománcmintát, amelyben aztán a stronciumizotópok jelenlétét vizsgálták és hasonlították össze a régió egyéb temetkezési helyein található korabeli emberi maradványokból, illetve tárgyi anyagból. Ennek célja az volt, hogy megállapítsák, a Tell el-Dabánál eltemetett emberek mennyire voltak „helyiek”.

„A stroncium elsősorban a bevitt táplálékkal kerül a testünkbe” – magyarázta Stantis. „Könnyen képes helyettesíteni a kalciumot, mivel atomsugara hasonló méretű. Ez hasonlít ahhoz, ahogyan az ólom bekerül a csontjainkba, de míg az ólom veszélyes, a stroncium nem az.”

Mivel a stroncium jelenléte tükrözi az adott hely geológiai tulajdonságait, és mivel a fogzománcban jobbára az élet korai időszakából maradnak meg ennek nyomai, a helyi viszonyoknak megfelelő fogzománcbeli stronciumizotóp-értékekkel rendelkező emberek „helyieknek” tekinthetők az adott régióban – mondta el Stantis.

A kutatók emellett geokémiai elemzéssel meghatározták az egyének nemét is, hogy rálássanak a hükszosz főváros demográfiai arányaira is.

A fogzománcminták felének esetében – mintegy 36 egyénnél – kiderült, hogy az illető a hükszosz hatalomátvételt megelőzően települt át Egyiptomba, azaz nem hódítókként érkeztek. A különböző izotópértékek sokfélesége arra is engedett következtetni, hogy az itt eltemetett emberek nem egyetlen térségből érkeztek ide, hanem „a származások széles variációját” mutatták.

A geokémiai elemzésből az derült ki, az egyének közül 30 volt nő, és 20 férfi. Ha a hükszoszok valóban hódítókként érkeztek volna, logikus lett volna, hogy első hullámuk túlnyomó többségében férfiakból állt volna, akik a haderőt alkották volna. Az eredmények alapján a kutatók szerint kijelenthető, hogy a hükszosz migráció élén a nők álltak.

„Egyes korábbi kutatások a férfiak Egyiptomba költözéséről értekeztek: hajóácsokról, kereskedőkről, zsoldosokról. A nők költözéséről, akár családként, akár egyénileg, nem igazán esett eddig szó” – mondta Stantis. „Tovább kell kutatnunk, hogy kik lehettek ezek a nők, és miért vándoroltak, de az a tény, hogy több nő volt itt, mint férfi, számos értelmezésen változtat.”

A hükszoszok érkezéséről és letelepedéséről alkotott tisztább kép segítségével a következő lépés annak feltárása lesz, miként alkalmazkodtak új hazájuk szokásaihoz, és hogyan ötvözték az új szokásokat saját hagyományaikkal – mondta el Stantis.

„Vajon a közel-keleti stílusban eltemetett egyének első generációs bevándorlók, vagy tovább gyakorolták őseik temetkezési szokásait annak ellenére, hogy a Nílus-deltában születtek és nevelkedtek?” – tette fel a kérdést a vezető szerző. „Az étrendből származó izotópok alapján azt is megvizsgálhatjuk, a nem helyiek étrendje vajon jelentős mértékben eltért-e a helyiekétől, vagy hamar átvették az egyiptomi étkezési szokásokat.”

1. Idegen szokások
2. Nők vándorlása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése