Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
2021. április 27. 12:55 Ligeti Dávid
Korábban
Elfújta a szél
Mielőtt a Haber-féle javaslatot a német hadvezetés elfogadta, már mindkét háborús fél bevetett könnygázt a háború első heteiben. A franciák 1914 augusztusában a lángszóró mellett brómaceton-tartalmú könnygázt is felhasználtak. Míg az előbbi jelentősen támogatta a csapatokat, az utóbbi lényegében semmit sem segített a harcban.
A fő célt, vagyis hogy a gáz hatására a német katonák elhagyják fedezékeiket, nem érték el. Miután 1914 őszén a nyugati, majd 1915 januárjában a keleti fronton a németek is hasonló eredménnyel próbálkoztak könnygáz használatával, Haber javaslatát elfogadva, már a légzőszerveket károsító vegyi anyag alkalmazása mellett döntöttek.
Ilyen előzmények után került sor az első nagy fojtógáztámadásra 1915. április 22-én a nyugati fronton, a flandriai Ypernnél. Kedvező, északkeleti irányú szél mellett mintegy 6 kilométeres szakaszon vetették be a ‒ mintegy 170 tonnányi ‒ klórgázt. A vegyvédelemmel nem rendelkező, érintett brit‒francia egységek súlyos veszteségeket szenvedtek, és így sikerült a lokális frontáttörés.
Hadászati szintű sikerré azonban nem sikerült fejleszteni: egyrészt a németeket is meglepte a klórgáz használatának eredménye, így nem csoportosítottak át megfelelő mennyiségű katonát erre az arcvonalra, másrészt nem is állt rendelkezésre kellő klórgázkészlet az ismételt támadások végrehajtására.
Negatív tapasztalat volt továbbá, hogy a szélirány hirtelen változását egyszerűen nem lehetett befolyásolni, ráadásul az uralkodó északnyugati szelek pont a németek felé fújhatták a harci gázt. Tulajdonképpen így már az 1915. áprilisi időszak megmutatta, hogy a vegyi fegyverből nem lehet háborút eldöntő „csodafegyver”.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- Zichy Jenő és csapata végezte az első magyar ásatásokat Oroszországban 20:20
- Nem számíthattak külföldi segítségre, mégis kirobbantották a felkelést a magyar főurak 15:05
- Szinte teljesen ködbe burkolózik Szilágyi Erzsébet élete 14:20
- Munkácsy ritkán látható festményei is kiállításra kerülnek a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 13:20
- Mesés mítoszok és kivételes teljesítmények – megjelent a Múlt-kor tavaszi extra különszáma 09:51
- Mindössze egy magyar munka érkezett a Margit híd építésének pályázatára 09:50
- Nem bízott a Habsburg-udvar kegyelmében Rákóczi 08:20
- Tengerbiológusként teljesedett ki a háború után Hirohito császár tegnap