Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút

Elfújta a szél

Mielőtt a Haber-féle javaslatot a német hadvezetés elfogadta, már mindkét háborús fél bevetett könnygázt a háború első heteiben. A franciák 1914 augusztusában a lángszóró mellett brómaceton-tartalmú könnygázt is felhasználtak. Míg az előbbi jelentősen támogatta a csapatokat, az utóbbi lényegében semmit sem segített a harcban.

A fő célt, vagyis hogy a gáz hatására a német katonák elhagyják fedezékeiket, nem érték el. Miután 1914 őszén a nyugati, majd 1915 januárjában a keleti fronton a németek is hasonló eredménnyel próbálkoztak könnygáz használatával, Haber javaslatát elfogadva, már a légzőszerveket károsító vegyi anyag alkalmazása mellett döntöttek.

Ilyen előzmények után került sor az első nagy fojtógáztámadásra 1915. április 22-én a nyugati fronton, a flandriai Ypernnél. Kedvező, északkeleti irányú szél mellett mintegy 6 kilométeres szakaszon vetették be a ‒ mintegy 170 tonnányi ‒ klórgázt. A vegyvédelemmel nem rendelkező, érintett brit‒francia egységek súlyos veszteségeket szenvedtek, és így sikerült a lokális frontáttörés.

Hadászati szintű sikerré azonban nem sikerült fejleszteni: egyrészt a németeket is meglepte a klórgáz használatának eredménye, így nem csoportosítottak át megfelelő mennyiségű katonát erre az arcvonalra, másrészt nem is állt rendelkezésre kellő klórgázkészlet az ismételt támadások végrehajtására.

Negatív tapasztalat volt továbbá, hogy a szélirány hirtelen változását egyszerűen nem lehetett befolyásolni, ráadásul az uralkodó északnyugati szelek pont a németek felé fújhatták a harci gázt. Tulajdonképpen így már az 1915. áprilisi időszak megmutatta, hogy a vegyi fegyverből nem lehet háborút eldöntő „csodafegyver”.

1. Úton a háborúba
2. A vegyi harcászat atyja
3. Elfújta a szél
4. Mustárgáz és társai
5. Mi sem maradtunk ki

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban