Ő maga nehezen fogant meg, ellenben rengeteg utódott nemzett az Isten ajándékának tartott Napkirály

Kéretlen udvarló

1638. szeptember 5-én, délelőtt 11 óra tájban XIII. Lajos francia király éppen asztalhoz ült volna, hogy megebédeljen, amikor sürgősen visszahívták abba a szobába, ahol a királyné, Ausztriai Anna vajúdott nyilvánosan majdnem egy teljes napja: Dauphin, vagyis trónörökös született! – adta hírül a királyné egyik udvarhölgye. Amikor a bába megmutatta neki az újszülöttet, a király zokogva térdre borult, és hálát adott az égnek, hogy huszonhárom év házasság, valamint a királyné négyszeri vetélése után végre gyermeke, sőt trónörököse született.

Nehéz út vezetett e boldog pillanatig. A vallási és nemesi felkelésektől sújtott Francia Királyság trónjára 1610-ben maga XIII. Lajos is gyermekként lépett atyja, IV. Henrik meggyilkolása után. Uralkodását a belső és külső háborúkon kívül családi viszályai is meghatározták: anyja, Medici Mária régenskirályné csak hosszas és véres konfliktusok árán adta át a hatalmat elsőszülött fiának, akinél amúgy is jobban szerette annak öccsét, Gastont. Utóbbi pedig – anyja és egyes udvari körök támogatását élvezve – nem átallott több összeesküvést szőni bátyja ellen, hogy mielőbb a gyermektelen uralkodó helyére léphessen nemcsak a trónon, hanem a királyné férjeként is.

A melankolikus, visszahúzódó természetű, hallgatag, és egész életében súlyos hasi bántalmaktól szenvedő XIII. Lajos nem talált támaszra feleségében, a spanyol Habsburg-házból származó, a kor szépségének tartott Ausztriai Annában sem, akivel 1615-ben kötött házasságot. A fiatal uralkodó és felesége között az 1620-as évekre mély ellentét bontakozott ki többek között azért, mert Anna – saját könnyelműsége miatt – elvetélt.

A helyzetet súlyosbította az Alexandre Dumas A három testőr című regényéből ismert konfliktus, amelyet Buckingham hercegének kéretlen udvarlása okozott: bár a követként Franciaországban tartózkodó herceg közeledését Anna – legalábbis nyilvánosan – nem viszonozta, a botrányos helyzet csak még jobban felesége ellen ingerelte a bizalmatlan XIII. Lajost.

A Dauphin születése előtti évben a házastársak viszálya politikai színezetet is kapott: a spanyol származású királyné Franciaország és Spanyolország 1635-ben kezdődő nyílt háborúja és a spanyolok katonai támadása alatt sem vonakodott kapcsolatot tartani egykori hazájával: levelezését egyik udvarhölgye és lakája segítségével titokban folytatta. A súlyos árulásnak tekintett ügyre 1637 nyarán derült fény; a kegyvesztett Ausztriai Annát ekkor rövid időre Chantilly kastélyába száműzték.

Az uralkodópár gyermektelensége kezdetben a fiatalok tapasztalatlanságának, később pedig valószínűleg az egymástól való elhidegülésüknek volt a következménye, bár XIII. Lajos ügyelt arra, hogy rendszeresen eleget tegyen házastársi kötelességeinek. A dinasztia, illetve egész Franciaország jövőjének kérdése azonban egyre égetőbbé vált, és nemcsak a királyi udvart, hanem a szélesebb közvéleményt is élénken foglalkoztatta.

Az 1630-as évekre több, látnokként fellépő egyházi személy ígérte próféciáiban a mielőbbi királyi gyermekáldást vagy imádkozott buzgón a dinasztia fennmaradásáért. Maga XIII. Lajos, akit francia uralkodóként megilletett a legkeresztényibb melléknév, szintén égi támaszt keresett szorongató helyzetében: 1638. február 10-én írta alá azt a pátenst, amelyben „a szent és dicsőséges” Szűzanya oltalmába ajánlotta saját személyét, államát, koronáját és minden alattvalóját.

1. Kéretlen udvarló
2. Isten ajándéka: XIV. Lajos
3. A Napkirály és az atyai örökség

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
• Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
• Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
• Hol van Keresztelő Szent János feje?
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
• Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
• „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
• Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek