Bár aprólékosan előkészítették, véres kudarc lett a híres „nagy szökés” végeredménye

Egy cél mindenek felett

A tábort 1942 márciusában hozták létre az alsó-sziléziai Sagan (ma Żagań, Lengyelország) közelében, Berlintől 160 kilométerre délkeletre. A helyszínválasztásban jelentős szerepet játszott a terület homokos talaja, amelyről tudták, lazaságával megnehezíti az alagutak kialakítását. A tábor fenntartója a német légierő, a Luftwaffe volt, és kimondottan a lelőtt repülőgépek személyzetének elszállásolására épült.

A Stalag Luft III két nagy szökési kísérlet miatt vált híressé az utókorban. Az első, 1943-as eset szolgált az 1950-es A faló (The Wooden Horse) című film alapjául, míg a második, 1944-es kísérlet a híres 1963-as mozifilméül. Mindkét film egy-egy túlélő által írt könyv alapján készült. Az első kísérletben csupán néhány fő vett részt, a második ennél sokkal nagyobb szabású volt.

A táborból történő második szökést még 1943 márciusában kezdte el tervezni Roger Bushell, a brit légierő (RAF) őrnagya. A hadifoglyok egymás között továbbra is érvényesnek tekintették a katonai hierarchiát, így a terv a rangidős fogoly, Herbert Massey RAF-dandártábornok jóváhagyásával haladt előre. Bushell lett a tervezés és kivitelezés fő irányítója. A cél kimondottan az volt, hogy minél több foglyot meg tudjanak szöktetni.

A szökést tervező foglyok több gonddal is szembesültek. Mivel rendszeresek voltak a jóval kevésbé átgondolt kisebb-nagyobb szökési kísérletek, a német őrök nagy figyelemmel kísérték a foglyok minden ténykedését, és rendszeres razziákat tartottak. A homokos talaj kimondottan megnehezítette az alagutak ásását, ráadásul a foglyok barakkjai szándékosan messze voltak a kerítéstől, amely alatt a szökésre szánt alagutaknak át kellett haladniuk. Mindez azonban nem törte le a többségében brit, illetve egyéb nemzetközösségbeli foglyok lelkesedését – gyakorlatilag nem volt más, amivel foglalkozniuk kellett volna a tábori élet során.

A nagyszabású szökési kísérlet eredeti célja mintegy 200 ember kijuttatása volt. Hogy több lábon álljon a terv, Bushell elrendelte, hogy három alagutat fúrjanak, ezek neve Tom, Dick és Harry lett (a három név egy angol kifejezés, amely az ismeretlen, illetve általában vett idegenekre, jöttmentekre utal). A titoktartás végett a hadifoglyok kizárólag e nevek használatával beszélhettek az alagutakról – Bushell azzal is megfenyegette őket, hogy hadbíróság elé állít bárkit, aki kiejti száján az „alagút” szót. Logikája az volt, hogy ha egy vagy akár két alagutat fel is fedeznek és megsemmisítenek a németek, biztosan nem számítanak majd egy harmadik létezésére is.

1. Egy cél mindenek felett
2. Biztosra menni
3. Kemény munka
4. Cseberből vederbe

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

4. A világgazdaság a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• Tizenhatszor annyi követ használtak fel az Asszuáni-gáthoz, mint a Kheopsz-piramishoz
• Saját hatalmát és a Szovjetuniót is elsöpörték Gorbacsov reformjai
• Szaddám Huszein 1991-ben úgy gondolta, megnyerte a történelem első élőben közvetített háborúját
• Gyűlölte a Sebhelyesarcú gúnynevet Al Capone
• A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
• A hadiipari korlátozásokból született az ikonikus olasz robogó, a Vespa
• Heves vitát váltott ki Potsdamban a háborús jóvátételek kérdése
• Keserédes „áldásként” formálta át Izlandot a második világháborús megszállás
• Kereskedelmi viszonyait fenntartva maradt semleges Svájc a második világháborúban