Baljós előjelet tartalmazott a hidegháború során vett grönlandi jégminta

Rejtett klímanyomok

A növények korának meghatározásához a tudósok az alumínium és a berillium izotópjainak jelenlétét vizsgálták – ezek a Föld légkörén keresztülszűrődő sugárzás folytán halmozódnak fel az ásványokban. Mennyiségük azt árulja el, az adott ásványminta mennyi időt töltött a felszínen, kitéve az említett sugárzásnak, illetve hogy mennyi időt töltöttek a felszín alatt, elzárva előle.

Az izotópok aránya alapján a tanulmány szerzői azt állapították meg, hogy a talaj – és a benne termő növények – utoljára néhány százezer, legfeljebb egymillió éve láthattak utoljára napfényt. A levelek viaszos bevonata, azaz a kutikula az üledékben nyomokban fellelhető maradványai alapján hasonló ökoszisztéma lehetett itt egykor, mint a Grönland más részein ma is megtalálható tundra ökoszisztémák.

A jégmag üledékpórusaiban megtalált oxigén-18 izotóp további nyomokkal szolgált az egykor volt ökoszisztéma egyes tulajdonságait illetően. Jelenléte 6-8 százalékkal magasabb volt, mint a holocén földtörténeti kor második felének egyéb esetekben mért átlagértékei – erre egy lehetséges magyarázat az, hogy az alacsonyabban fekvő talajba szivárgó csapadéknak köszönhető, mivel a jégtakaró hiányzott. „Biztos, hogy ebben az időszakban egy jégmentes Északnyugat-Grönlandról beszélhetünk” – mondta Christ.

A geológiai kutatások és az óceán geokémiai elemzése nyomán a tudósok úgy becsülték eddig, hogy Grönland jégtakarója többé-kevésbé azonos méretben van jelen mintegy 2,6 millió éve – írták a kutatók a tanulmányban. Az új eredmények azonban azt mutatják, hogy Grönland legutóbbi átfagyása során legalább egy időszakban csaknem teljesen eltűnt a szigetről a jég, ami új, egyelőre ismeretlen küszöböt irányoz elő a jégtakaró-stabilitásban.

A szakértők régóta figyelmeztetnek egyébként is arra, hogy Grönland gyorsuló ütemben vágtat egy kritikus fordulópont felé a jégtömeg-veszteségben: számításaik szerint akár már 2055-től nem lesz elegendő a téli hóesés ahhoz, hogy pótolni tudja a szezonális jégolvadást.

„Ez igen fontos tényező, ahogyan egy melegebb jövőbe lépünk át” – figyelmeztetett Christ. „Klímarendszerünk egyensúlya rendkívül kényes. Ha eleget változik, e jégtakarók nagy hányadai olvadhatnak el, megemelve a tengerszintet – ez pedig elárasztaná a világ legsűrűbben lakott területeinek igen jelentős részét.”

1. Atomfegyverek a jég alatt
2. Hidegháborús tudomány
3. Rejtett klímanyomok

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Az ókori Athén
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Milyen lehetett evezni egy ókori görög hadihajón?
• A varázsitaloktól a tömegpusztító fegyverekig: hat kevéssé ismert tény az ókori görögökről
• A külóni vérbűnhöz is köze lehet az Athénban feltárt rejtélyes tömegsírnak
• Korsóban eltemetett gyermekek, hátrabilincselt kezű csontvázak – az ókori Athén titkai
• Erósz játszmái – házasélet és szexualitás az ókori Görögországban
• Több millió ezüstérmét tárolhattak a Parthenón tetőterében
• Az ebola már az ókori Athénban is felütötte a fejét?
• George Clooney felesége segíti Athént az Elgin-márványok ügyében
• A bódult Periklész ihatott az Athénban talált kupából