Aznap: 1914. július 28.

„Hazug híresztelés a »délvidéki összeesküvésről«”

A Friss Újság híre:
„Egyes kávéházakban szállongó, teljesen alaptalan mende-monda alapján több lap azt írta. hogy összeesküvést lepleztek le a délvidéken és többeket letartóztattak. Ily súlyos időkben eléggé el sem lehet ítélni azt a komolytalan könnyelműséget, hogy ilyen teljesen valótlan hírekkel izgatják a közvéleményt. Hivatalosan megalapították, hogy a lapoknak állítólagos nagybecskereki összeesküvéséről szóló híre minden alapot nélkülöz, hogy ily összeesküvés egyáltalában nem történt és hogy sem Dungyerszky Lázárt. sem pedig mást le nem tartóztattak. Az egész hír alap nélkül való kitalálás és sajnálatosképen csak a közönség riasztására alkalmas.”

A nap legfontosabb híre: „Manifesztum és hadüzenet”

A Pesti Napló címlapjáról:
„A hivatalos lap ma délután négy órakor rendkívüli kiadásban jelent meg a következő szöveggel: Ő császári és apostoli királyi Felsége 1914. évi július hó 28-án kelt legfelső elhatározása alapján a mai napon a szerb királyi kormányhoz francia nyelven hadüzenet intéztetett, mely magyar fordításban következőképpen szól:”

„»Mivel a szerb királyi kormány ama jegyzékre, mely részére Ausztria-Magyarország belgrádi követe által 1914. évi július hó 23-án átadatott, kielégítő választ nem adott, a császári és királyi kormány kénytelen maga gondoskodni jogainak és érdekeinek védelmiről és ezen célból a fegyverek erejéhez fordulni. Ausztria-Magyarország ennélfogva a jelen pillanattól kezdve Szerbiával szemben hadi állapotban levőnek tekinti magát.«”

Ausztria-Magyarország külügyminisztere;
Gróf Berchtold s. k.

„A király szózata”

„Ö Felsége a király a következő legfelsőbb kéziratot intézte gróf Tisza István miniszterelnökhöz:
Indíttatva éreztem Magamat Házam és a külügyek miniszterét megbízni, hogy a Monarkia és Szerbia közötti hadi állapot beálltát a szerb kir. kormánynak hozza tudomására. A megpróbáltatás eme nehéz órájában szükségét érzem annak, hogy szeretett népeimhez forduljak. Megbízom ennélfogva Önt, hogy a mellékelt manifesztum kihirdetése iránt intézkedjék.”

„Kelt Bad Ischlben, 1911. július hó 28-án.
Ferencz József s. k.
Gróf Tisza István s. k.”

„A manifesztum, amelyet á hivatalos lap szerdai száma fog közölni, a következőképpen hangzik:
Népeimhez!
Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hátralévő éveimet a béke műveinek szentelhessem és népeimet a háború áldozataitól és terheitől megóvhassam.”

„A gondviselés másként határozott.”

„Egy gyűlölettel lelt ellenség üzelmei kényszerítenek, hogy a béke hosszú esztendei után kardot ragadjak monarkiám becsületének védelmére, tekintélyének és hatalmi állásának megóvására és területi épségének biztonságára.”

„A szerb királyság, amelyet állami létének első kezdetétől fogva egészen a legújabb időkig úgy elődeim, mint Én is támogatásban és segítségben részesítettünk, gyorsan felejtő hálátlansággal már évekkel ezelőtt az Ausztria-Magyarország elleni ellenségeskedés útjára lépett.”

„Az a rendelkezésem, amelylyel Boszniában és Hercegovinában teljesített három évtizedes áldásos békemunka után ezekre az országokra kiterjesztettem uralkodói jogaimat, Szerbiában a féktelen szenvedély és elkeseredett gyűlölet kitöréseivel fogadtatott, holott ez ország jogait semmi tekintetben nem sértette. Kormányom akkor az erősebbnek szép jogával élve, a végletekig vitte elnézését és engedékenységét, csak csapatainak a békelétszámra leszállítását és azt az ígéretet kívánta Szerbiától, hogy a jövőben a béke és a barátság útján fog járni.”

„Amidőn két évvel ezelőtt a török birodalommal állt harcban Szerbia, kormányom ugyancsak a mérséklet szellemétől vezettetve, a monarkia legfontosabb életfeltételeinek megóvására szorítkozott. Első sorban ennek a magatartásnak köszönhette Szerbia a háború céljának elérését.
Nem teljesült az a reménység, hogy a szerb királyság méltányolni fogja kormányomnak hosszú tűrését és békeszeretetét és be fogja szavát váltani.”

„Mindig magasabb hullámokat vet az Ellenem és Házam ellen érzett gyűlölet. Mindig leplezetlenebből lép előtérbe az a törekvés, amely Ausztria-Magyarországgal elválaszthatatlanul egybetartozó területek elszakítására irányul.”

„A határon bűnös áramlat csap át, amely a monarkia délkeleti részén az állami rend alapjainak megingatására, a népnek, amelyről olyan atyai szeretettel gondoskodom, az uralkodóház és a haza iránti hűségtől való eltántorítására és a felnövő ifjúság félrevezetésére s az őrület és a hazaárulás bűnös tetteire való felizgatására irányul. Gyilkos merényleteknek egész sorozata s egy, tervszerűen szőtt és keresztülvitt összeesküvés, melynek borzasztó sikere szíven talált Engemet és hű népeimet: Íme, ezek messzelátható véres nyomai a Szerbiából munkába vett és vezetett titkos üzelmeknek.”

„Ezt a tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani, Szerbia ezen folytonos kihívásainak véget kell vetni, ha sértetlenül fenn akarjuk tartani monarkiám méltóságát és becsületét, ha a folytonos megrázkódtatásoktól meg akarjuk óvni annak állami, gazdasági és katonai fejlődését.”

„Hiába tett kormányom még egy utolsó kísérletet, hogy békés eszközökkel érje el ezt a célt s komoly, figyelmeztetéssel megfordulásra bírja Szerbiát.”

„Szerbia visszautasította kormányomnak mérsékelt és igazságos kívánságait és megtagadta azon kötelességek teljesítését, amelyek népek és államok békés együttélésének természetes és szükséges alapjai.”

„Fegyveres erővel kell tehát államaiul számára a belső nyugalom és az állandó külső béke nélkülözhetetlen biztosítékait megszereznem.”

„Ebben a komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horderejének s a Mindenható előtti felelősségnek.”

„Mindent megfontoltam és meggondoltam.”

„Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára.”

„Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglenek mindig trónom köré s hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak.”

„Bízom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet.”

„Kelt lschlben, 1914. július hó 28-án.
Ferencz József, s. k.
gróf Tisza István s. k.”

1. „A magyar szemészek nem mennek Pétervárra”
2. „Gyilkosság egy fővárosi fatelepen”
3. „Hazug híresztelés a »délvidéki összeesküvésről«”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője