Az űrből érkezett anyagból készült Tutanhamon tőre

A kutatócsoport, amely magában foglalta többek között a Milánói Műszaki Egyetem, a Pisai Egyetem, valamint a kairói Egyiptomi Múzeum szakértőit, a Meteoritics and Planetary Science című folyóiratban számolt be a vizsgálatok eredményéről – olvasható a Discovery News honlapján. A Tutanhamon sírjára 1922-ben rátaláló Howard Carter három évvel később a következőképpen írta le a tárgyat: „Míves aranytőr kristály markolattal”. A díszes aranymarkolatú tőrhöz még egy arany – az egyik felén liliommintákkal, a másikon pedig tollmotívumokkal ékesített – hüvely is tartozott.  

A drámai technológiai fejlődésnek köszönhetően a kutatók számára nemrég lehetővé vált, hogy meghatározzák a penge összetételét. „A magas nikkeltartalom egyértelműen vasmeteoritra utal” – mondta Daniela Comelli, a Milánói Műszaki Egyetem fizikai tanszékének kutatója, a tanulmány vezető szerzője. A vasmeteoritok főként vas-nikkel ötvözetből tevődnek össze, valamint kisebb százalékban kobalt, foszfor, szén és kén is található bennük.

Míg a vasércből készült leletek legfeljebb négy százalék nikkelt tartalmaznak, addig Tutanhamon tőrjének pengéje közel tizenegy százalékot. Emellett a pengén talált kobaltnyomok is megerősítik a feltételezést, miszerint a tőr meteoritból készült. „A nikkel és a kobalt aránya a tőr pengéjében megegyezik azon vasmeteoritok esetében mért értékekkel, amelyek a naprendszer korai szakaszában, a planetáris differenciálódás során megőrizték kezdetleges kondritarányukat” – mondta Comelli. 

A kutatók igyekeztek kideríteni, pontosan melyik meteoritból készítették a pengét. „Figyelembe vettünk minden olyan meteoritot, amelyet a Vörös-tenger 2000 kilométer sugarú körzetében találtak, és végül húsz vasmeteorit maradt. Mindössze egyről, a Kharga nevűről derült ki, hogy nikkel- és kobalttartalma megegyezhet a penge összetételével” – tette hozzá Comelli. A meteoritdarabot 2000-ben találták az Egyiptom északnyugati részén fekvő városban, Marsza Matrúhban.

A tanulmány szerint az egyiptomiak szívesen használtak fel meteoritokat, ha nagy becsben tartott tárgyak készítéséről volt szó, feltehetően azért, mert az égből érkező objektumokat isteni üzeneteknek tekintették. Nem ez az első olyan ókori egyiptomi tárgy, amely meteoritvasból készült. 1911-ben például a Kairótól mintegy 70 kilométerre található Gerzehben kilenc, i. e. 4. évezredre datálható vasgyöngyöt fedeztek fel kutatók, amelyek szintén meteoritvasból készültek. Comelli szerint fontos megjegyezni, hogy Tutanhamon jó minőségű tőre arra is rávilágít, hogy már az i. e. 14. században is voltak munkájukat magas fokon űző kovácsmesterek.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Magyarország gazdasága a 20. században
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek

• 1946 nyarára olyan értéktelenné vált a pengő, hogy az utcán hajították el a bankjegyeket
• 1956 miatt is késett a Borsodi Vegyi Kombinát elindulása
• Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
• A rendszerváltoztatás belülről
• A haderő mellett a gazdaság fejlesztését is megcélozta a győri program
• Naponta nőttek tizenötszörösükre az árak a hiperinfláció idején
• Különösen kegyetlen körülmények között dolgoztatták a Hortobágyra kitelepítetteket
• Miért sikerült a lengyeleknek az, ami a magyaroknak nem?
• Nyolc áldozatot követelt a Kádár-korszak sikervállalatának építése