Az őslényekről és a Föld alakjáról is beható ismeretei lehettek Angkor építőinek

Amikor az őslények és a papok még együtt éltek

Angkor központja a 12. század végén, VII. Dzsajavarman király és örökösei uralkodása alatt épült Angkorthom, azaz a „Nagy Város”. A 9 négyzetkilométeren elterülő, a Sziemreap folyó jobb partján fekvő Angkorthomot egy 100 méter széles árok és nyolc méter magas erődített fal határolja, amelyek minden irányban 3 kilométer hosszúak.

A városba elefántokkal és arcokkal díszített kapu vezet: itt található a királyi palota és a híres, piramis alakú, háromteraszos Bajon buddhista templom lótuszvirághoz hasonló 49 tornyával (ebből mára csak 37 maradt). A 23 méter magas tornyok mindegyikén a négy égtáj irányába Buddha (más vélekedések szerint bodhiszattva megtestesülésének) hatalmas kőarcai néznek.

A templomtól északra található a Győzelmi tér: ezt és a királyi palotát a város keleti főútjával párhuzamosan futó, 25 méter széles sugárút, a Győzelmi út köti össze, amely a csak különleges napokon nyitva tartó Győzelmi Kapuból indul.

Az Angkorthomtól egy kilométerre fekvő, 1186-ban felszentelt buddhista kolostor, Ta Prohm különlegessége, hogy meghagyták eredeti állapotában – a dzsungel dús növényeinek gyökereivel benőve. A festői szépségű kolostor falai között egykoron közel 80 ezer ember szolgált, köztük 18 magas rangú pap, ötezer hivatalnok és 615 mennyei táncosnő (apszara). A kolostor hatalmas könyvtárait és kincstárát a thaiok 1432-ben kifosztották és felgyújtották.

Ta Prohm szürke mészkőfalain egy centiméter nincs, ahol ne lenne díszítés, kőszobor vagy dombormű. Úgy tűnik, a szerzetesek tudták, hogyan néznek ki a dinoszauruszok és más őskori állatok. A majom-, szarvas-, vízibivaly- és papagájábrázolás mellett ugyanis a 150 millió évvel ezelőtt élt stegosaurust, egy 20 millió évvel ezelőtt élt ősi orrszarvút, valamint az antik világban és a középkori Európában ismert mitikus állatokat, baziliszkuszt és griffmadarat is látni a falakon.

Angkor a kambodzsai nemzeti büszkeség szimbóluma és egyben az ország legnagyobb turistalátványossága, amelyet az utóbbi időben egyre többen, nagyjából 2 millióan keresnek fel évente. Az idegenforgalom növekedése egyfelől jó Kambodzsa gazdaságának, de példátlanul megterheli az értékes és igen gyakran veszélyeztetett világörökségi színhelyeket. Angkorvatban például a már lekopott NO CLIMBING! felirat sem tartja vissza a turistákat, akik a tökéletes fotót akarják elkészíteni a lenyugvó napról.

1. A város, amely soha nem szűnt meg
2. Az indákkal benőtt metropolisz
3. Angkorvat: a hinduizmus és a buddhizmus találkozása
4. Amikor az őslények és a papok még együtt éltek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

7. Életmód és mindennapok a Kádár-korszakban
II. Népesség, település, életmód

• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• Lelkiismereti és erkölcsi kérdésnek tekintette az amerikai elnök a Szent Korona visszaszolgáltatását
• Mit keresett Fidel Castro 1972-ben Budapesten?
• A Népliget és a Margitsziget is szóba került, mint az Úttörővasút lehetséges helyszíne
• Ilyen az, ha csináljuk a fesztivált – koncertfotók a ‘80-as évekből
• Ledobni a vörös nyakkendőt – ilyenek voltak a szocialista úttörőtáborok
• Kilincs a túloldalon
• Az én 89-em
• Benzininjekció, néma talpak és Mengele – ártatlan volt-e Tóth Ilona?