Az őslakosok iránti meg nem értés okozta Magellán vesztét

A Fülöp-szigetek békés hódoltatásának terve

Antonio Pigafetta – az expedíció tagja – elbeszélése az egyetlen fennmaradt hiteles forrásunk az eseményekről, Magellán útinaplója sajnos elveszett – vagy legénysége megsemmisítette – az utazás folyamán.

Kezdetben nem úgy tűnt, hogy ok lenne az aggodalomra. Humabon rádzsával, Cebu szigetének vezetőjével hamar szövetséget kötöttek, kereskedtek is egymással – a legénységet elsősorban az arany vonzotta –, sőt a rádzsa keresztény hitre tért.

Úgy tűnt, elismerik a spanyol hódítást, és a nyugati világ vívmányait örömmel fogadják (például tükröket, fésűket kaptak egzotikus termékekért, kókuszdióért vagy pálmaborért cserében). A spanyol korona nevében látszólag békésen hódított – és kötött kedvező szerződéseket – a Magellán vezette legénység.

A Fülöp-szigetek korabeli politikai berendezkedését a spanyol hódítók nem ismerték jól. A szigetek és vezetőik közti együttműködés vagy rivalizálás bonyolult hierarchiák rendjétől függött, lényegében vazallusi rendszer működött.

A kevésbé gazdag szigetek rá voltak szorulva a nagyobb kereskedelmet lebonyolítók támogatására, cserébe politikai-katonai szövetségeket kötöttek egymással.

Korabeli térképen az expedíció egyik hajója

Magellán így egy olyan konfliktusba avatkozott bele, ahol az erőviszonyokat nem jól mérte fel. Humabon a szomszédos sziget vezetőjével, Lapu-Lapuval (korábbi átírásban: Silapulapu), került összetűzésbe, akitől más vezetők is óvakodtak, ráadásul a spanyol korona fölényét sem ismerte el.

Egy áprilisi napon a szomszédos sziget követe két kecskét küldött a spanyoloknak, de jelezte, hogy Lapu-Lapu mindent megakadályoz, hogy ezek az ajándékok el is jussanak a legénységhez.

Magellán számára ez a hozzáállás elfogadhatatlan volt. Úgy döntött, a fejlett nyugat nevében beleavatkozik a konfliktusba, és a Victoria hajó fedélzetén bemutatta a spanyol fegyverzetet és páncélzatot, valamint az eszközök működését és hatékony használatát, amivel ámulatba ejtette a helyi lakosságot.

Magellán lépését a düh vezérelte, és ekkor még talán maga is elhitte, hogy legalább annyira jó hadvezér, mint amilyen tehetséges hajós és navigátor.

1. A világ körüli út előkészületei
2. A Fülöp-szigetek békés hódoltatásának terve
3. Túlzott elbizakodottság vezetett Magellán halálához

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

16. Reformáció és katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Színlelt emberrablás mentette meg Luther életét a birodalmi átok kimondása után
• A leves, amely megállított egy háborút
• Saját pénzén, pápai elismerés nélkül alapította meg egyetemét Pázmány Péter
• A kapitalizmus fejlődéséhez is hozzájárultak Kálvin János tanai
• Luther Mártont majdnem agyonütötte egy villám, megfogadta, ha túléli, szerzetesnek áll
• Eleinte nem akart egyházszakadást, később már Antikrisztusnak nevezte a pápát Luther
• A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
• Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
• Csak híveket akartak toborozni az egyházak a boszorkányüldözéssel?